Egyre növekvő mennyiségű vizeletet tárolni, majd azt kiüríteni – ebben áll a húgyhólyag feladata, amely funkciójához alkalmazkodva, izmos falú, nyálkahártyával borított tömlő. A hólyagnyálkahártya lobos, gyulladásos megbetegedését nevezzük hólyaghurutnak. Heveny vagy krónikus formában jelentkezhet.
Leggyakrabban egyszerű meghűlés, felfázás következtében alakul ki heveny megbetegedés, de kiválthatja erős fűszerek túlzott használata, mértéken felüli alkoholfogyasztás is. Ezek a tényezők a hólyagnyálkahártya duzzadását, vérbőségét idézik elő, amely kedvez a különféle baktériumok megtelepedésének.
A bakteriális fertőzés kívülről, a környezetből vagy a vizeletkiválasztó rendszer más szakaszából is kiindulhat, de társulhat szövődményként egyéb kismedencei szervek prosztata, méh, petefészek – gyulladásos folyamataihoz is. A húgycső heges szűkülete, a prosztata megnagyobbodása a vizelet elvezetését akadályozza, a következményes pangás szintén hólyaghurutot okoz.
Jellegzetesek a heveny megbetegedés tünetei. Gyakori vizelési inger jelentkezik, ugyanakkor a kiürített vizelet sokszor csak egy-két csepp. Fájdalmas, égő, csípő érzés kíséri a vizelést, és ezután a betegnek ún. „marasztaló” érzése van, mintha a hólyagja még tele lenne. A folyamat súlyosságától függően a panaszok olyan kifejezettek lehelnek, hogy percnyi nyugtot sem hagynak a betegnek. A vizelet zavaros, a szokottnál sötétebb színű, esetleg véres, gennyes lehet, szaga erős. Láz ritkán kíséri a szövődménymentes megbetegedést.
A kórisme a tünetek alapján könnyű. Kezelése fűszer- és alkoholszegény diéta, a higiéné fokozott betartása, bő folyadékfogyasztás, meleg borogatás és a szokottnál melegebb alsónemű viselése. Ezt kiegészíthetjük szájon át szedhető, vizeletfertőtlenítő hatású szerekkel. Jótékony hatású gyógynövények: medveszőlő levél, párlófű, cickafark, csalánlevél, nyárfalevél, mezei zsúrló. Általában rövid a betegség lefolyása, a panaszok 3-4 nap alatt jelentősen csökkennek. Fokozódó vagy elhúzódó tünetek esetén az antibiotikus kezelés hatásos, ennek javallata azonban már orvosi feladat. Ha a hólyaggyulladás 2-3 hét alatt a szokványos kezelésre nem gyógyul, akkor urológiai szakvizsgálat szükséges.
A heveny gyulladást kiváltó okok huzamos fennállása vagy ismétlődése, a vizelet normális elfolyását akadályozó más betegség krónikus hólyaghurutot eredményez. Hátterében leggyakrabban a húgyhólyagban elhelyezkedő kő, a húgycső heges szűkülete, a prosztata megnagyobbodása, nőgyógyászati krónikus gyulladásos folyamatok állnak.
Mérsékeltebbek az előbbieknél az idült hólyaghurut tünetei. Bár a vizelési inger gyakori, de kevésbé fájdalmas, a vizelet zavaros, gennyes. A tünetek és a vizelet laboratóriumi elemzése mellett a diagnózis felállításában egyéb vizsgáló módszerek is szerepei játszanak, ezért ez szintén urológus szakorvosi feladat. Az éveken át fennálló, kezeletlen idült gyulladás a hólyag egész falára ráterjedhet, ami zsugorhólyag kialakulásával és súlyos következményekkel jár. Kezelésében döntő és valódi eredményt, teljes gyógyulást a kiváltó ok megszüntetése ad.
A húgyhólyag gyulladásos megbetegedését kiváltó számos ok közül tehát leggyakoribb az egyszerű megfázás következtében kialakult heveny forma, amely tünetei alapján könnyen felismerhető, rövid lefolyással eredményesen kezelhető kórkép.