A terhesség kilenc hónapja I.

Üdvözlöm a kedves Olvasót. Mindenekelőtt bemutatkozom. Dr. Varsányi Hajnalka, szülész-nőgyógyász szakorvos vagyok. Remélem érdekes és hasznos tudnivalókkal lehetek segítségére a már várandós kismamáknak vagy a terhességet vállalni szándékozó nőknek.

A terhesség jelei

Alapvetően három csoportba oszthatók:

1. A gyanújelek azok, amelyek az egész szervezetre vonatkoznak, és előfordulhatnak nem terhes állapotban is. A terhesek 50-60 százalékánál már korán, a fogamzás utáni harmadik, negyedik héttől kezdődően tapasztalhatók. Ezek szubjektív érzések, az idegrendszer változásával függnek össze, és a központi idegrendszer labilitásával magyarázhatók. Ilyen pl. az émelygés, hányinger, hányás, fokozott nyálelválasztás, ételek megkívánása vagy azoktól való undorodás, szagokkal szembeni érzékenység. Közismert pl., hogy a dohányzó nők a terhesség kezdetén gyakran megundorodnak a dohányfüsttől. Ezek a tünetek főleg reggel, éhgyomorra jelentkeznek.

2. A valószínűségi jelek a nemi szerveket és az emlőt érintő elváltozásokban mutatkoznak meg, valamint ebbe a csoportba sorolható a pozitív terhességi teszteredmény is. Leggyakoribb jel a havivérzés kimaradása. A rendszeresen menstruáló nőknél 3-4 napos vérzéskimaradás esetén feltétlenül gondolni kell a terhességre, bár a vérzés egyéb okok miatt is elmaradhat (pl. betegség, endokrin zavar, klíma- és életmódváltozás, pszichés megterhelés).

Ebben az állapotban igen gyakran tapasztalható a hüvelyváladék indok nélküli mennyiségi megváltozása, amely a fokozott hüvelyi vérbőségből adódó transzudáció és hámlelökődés miatt alakul ki. A nőgyógyászati vizsgálat során a hüvely lilás elszíneződését, a méh megnagyobbodását és felpuhulását tapasztalhatjuk. Az emlő megduzzad, érzékennyé válik, a bimbóból előtej (colostrum, kolosztrum) ürülhet. Ezeket az elváltozásokat azért nevezzük valószínűségi jeleknek, mert a tünetek együttes előfordulása csak valószínűsíti a terhességet, de külön-külön csaknem mindegyik mutatkozhat terhesség nélkül is.

3. Biztos jelek azok, amelyek a petére, a magzatra és mellékrészeire (magzatvíz, köldökzsinór, méhlepény), vagy a magzat életműködéseire vonatkoznak (szívműködés, magzatmozgás). Kimutatásuk a terhesség időtartamától és nagyságától függ, a korszerű ultrahangtechnikával már korai stádiumban biztosan diagnosztizálható (a méhűrben petezsák megjelenése, benne embrió, szívtelep-pulzáció, mozgás alapján).

Ha a terhesség már bizonyossá vált

A nőgyógyászati ultrahangvizsgálat alapján igazolódott a feltevés: gyermeket várok. Ilyenkor az örömön túl rengeteg gondolat, aggodalom, válaszra váró kérdés kavarog az emberben. Egészséges lesz-e, kisfiú vagy kislány, hogyan fejlődik, most mekkora lehet stb.?

A bennünk zajló történések megértéhez térjünk vissza a fogamzás pillanatához, amikor a petesejt és a hímivarsejt találkozik, egyesül. Ez a megtermékenyülési folyamat két szakaszra bontható. Az első szakaszban a spermium a nála 200 ezerszer nagyobb petesejtbe hatol, a második szakaszban pedig a két csírasejt magállománya egyesül és létrejön az új sejt.

Az emberi sejt magállománya tartalmazza a genetikai információkat hordozó géneket, amelyek kromoszómákba rendeződnek. Minden sejtben 46 kromoszóma van, amelyek párokat alkotva 23 kromoszómapárt hoznak létre. Ahhoz, hogy az új egyedben ne legyen kétszer annyi kromoszóma, a két szülői ivarsejt egyesülése után az szükséges, hogy az ivarsejtekben csak feleannyi kromoszóma legyen, mint a test sejtjeiben. Ezért a két csírasejt a magállományuk egyesülése előtt ún. számcsökkentő (redukciós) sejtosztódáson megy keresztül. A kromoszómapárok elválnak egymástól, a csírasejtek csak 23-23 kromoszómával rendelkeznek. Így válnak alkalmassá az egyesülésre, és az új sejtnek már ismét 46 kromoszómája lesz, amely tartalmazza mind az anyai, mind az apai genetikai információkat. Ekkor dől el a magzat neme is. Az egyesült új sejt neve zigóta.

Ossza meg:

Kövessen minket: