A terhesség kilenc hónapja I.

A megtermékenyült pete további sorsa

A fogamzás ideje a peteérés (ovuláció) után általában 10-12 órára tehető, a fogamzás helye pedig a petevezeték (méhkürt vagy tuba). A zigóta még kb. 4 napig tartózkodik a petevezetékben, és ott passzív mozgással, lassan halad a méh felé. Ez az idő ahhoz szükséges, hogy a méh felkészüljön a pete befogadására, az azt bélelő nyálkahártya ún. terhességi nyálkahártyává (decidua) alakuljon át. Ezt a folyamatot a petefészek által termelt kétféle hormon irányítja, a sárgatest hormon (progeszteron) és a tüszőhormon (ösztrogén).

A méhnyálkahártya átalakulási ideje alatt a petevezetékben tartózkodó pete a 24. órára már át is esik az első osztódási fázison, a petesejthártyán belül két, egyenlő nagyságú sejt keletkezik. Az új formáció neve blasztomer. A második napra már négy petesejtből áll, két és fél nap elteltével nyolcból, a harmadik napra pedig már 32 sejtet számlál. A 32 sejtes állapot miután alakja a szederéhez hasonlít szedercsírának (morula) nevezzük. Nagysága még megegyezik az eredeti petesejtével (110-130), mivel a sejtosztódások a petesejt sejthártyáján belül zajlottak le. Zárt korlátok között további sejtosztódás csak a középső sejtek elfolyósodásával lehetséges, így jön létre a negyedik napra a csírahólyag (blasztociszta).

A pete ebben az állapotban érkezik meg a méh üregébe, de még további két-három napig szabadon lebeg, nem ágyazódik be. Ez idő alatt következik be az addig azonos jellegű sejtek differenciálódása, trofoblaszt és embrioblaszt sejtekké. A trofoblaszt sejtek a csírahólyag felszínén körkörösen helyezkednek el, belőlük alakul ki később a magzat táplálását szolgáló méhlepény és chorion. Az embrioblaszt sejtek embriócsomót (konglomerátumot) képezve helyezkednek el a csírahólyagban. Belőlük fejlődnek ki a csíralemezek, majd ezekből maga az embrió.

A megtermékenyítés után hat nappal mind a pete mind a nyálkahártya felkészült a beágyazódási folyamatra, amely a 12. napon fejeződik be. Ennek során a csírahólyag külső felszínét borító és ott szaporodó trofoblaszt sejtek lelökik a petesejt hártyáját, és közvetlen érintkezésbe lépnek a méh nyálkahártyájával, amelyet szövetoldó tulajdonságuk következtében képesek feloldani. Az ekkora már 0,2-0,4 mm átmérőjű pete besüpped a deciduába.

Amint a pete elfoglalta védett és tápláló környezetét, az embrioblaszt sejtek rohamosan fejlődésnek indulnak és a 14. nap végére henger alakú testté formálódnak, fejés farokrész alakul ki, amelyet középen a nyél köt össze a lepénykezdeménnyel. Ez a nyél lesz a későbbi köldökzsinór. Még nincs emberi embrió formája, pl. a tengeri sün megtermékenyített és fejlődésnek indult petesejtje ebben a fejlődése szakaszban még nem különböztethető meg az emberétől.

A harmadik hét végére az embrió már 2-3 mm hosszú, ebben az időszakban kezd kialakulni az idegrendszer. A henger alakú test hátoldalán velőcső képződik, amelynek feji része hólyaggá alakul. Ebből fejlődik ki később az agy, a cső többi részéből pedig a gerincvelő.

A negyedik hét végére a test alakot ölt, de még nincs baba formája, az embrió hossza 67 mm (ultrahanggal már diagnosztizálható). Megjelennek a végtagnyúlványok, a szem és a fül kezdeményei, kialakulnak az agy, idegrendszer, gerinc és az arc kezdeményi. Már van kezdetleges érrendszer, és a keringést együregű szív tartja fenn. A záródó velőcső két oldalán felfedezhetők a későbbi csigolyák kezdeményei (somita), valamint a bordatelepek.

A kezdeti panaszok hamarosan enyhülnek

Búcsúzzunk most el négyhetes embriónktól, és fordítsuk figyelmünket a leendő anya állapotára, akinek teljes szervezetét befolyásolja és átalakítja állapota. A kezdeti emésztőrendszeri problémák (émelygés, hányinger, gyomorégés, hányás, székrekedés) a harmadik hónap vége felé az esetek többségében spontán megszűnnek. Akinél ezek a panaszok olyan mértékben fokozódnak, hogy a mindennapi életvitelt zavarják, konzultáljon kezelőorvosával.

A tünetek enyhítésére javaslom a naponta többszöri, kis mennyiségű étkezést, hányás esetén pedig feltétlenül pótoljuk a folyadékot. Gyomorégésre fogyasszunk kekszet, babapiskótát és tejes ételeket. A gyakran előforduló székrekedést próbáljuk természetes úton, rostdús étkezésre történő áttéréssel megoldani, szükség esetén terheseknek adható gyógyteák, lekvárok és szörpök segítségével. A mindennapi táplálkozás során ügyeljünk arra, hogy étrendünk tartalmazzon elegendő fehérjét, vitaminokat és mikroelemeket.

Mire ügyeljünk a terhesség alatt?

A dohányzást a terhesség alatt meg kell szüntetni. Köztudott dolog, hogy a dohányzó nők újszülöttjei alacsonyabb testsúllyal jönnek a világra, és a csecsemőjük erősebb hajlamot mutat légzőszervi megbetegedésekre. Az alkohol igen kis mennyiségben nem ártalmas, jelentékeny szeszfogyasztás azonban súlyos magzati károsodást okoz.

A terhesség egész ideje alatt célszerű fokozottabban tisztálkodni. A hüvelyváladék megnövekedett mennyisége miatt fontos az alapos és gyakori altesti higiénia. Ha a hüvelyváladék viszkető, csípő érzést okoz, akkor gomba vagy trichomonas jelenléte valószínűsíthető, ami gyógyszeres kezelést igényel. Ilyen esetekben forduljon orvoshoz.

Az egészséges terhesnek nem árt a közösülés, de nemi vágya erős ingadozást mutathat. Rendszeresen úszhat, terhestornázhat, kerülje azonban az ugrálással, rázkódással járó sportokat.

Kerüljük a fertőző betegekkel való érintkezést. Ha megbetegedésre utaló tüneteket fedezünk fel, azonnal forduljunk kezelőorvosunkhoz. Különösen a rózsahimlő (rubeola) veszélyes. Ez a betegség csak a beteggel való közvetlen érintkezéssel terjed. Amennyiben rubeolás személlyel kerültünk kapcsolatba, végeztessük el a rubeola ellenanyag-vizsgálatot, amelyből kiderül, hogy korábban átestünk-e ezen a fertőzésen és szereztünk-e védettséget vagy nem.

A terhesség ezen időszakában az elszenvedett külső ártalmak az embrió károsodását, egy vagy több szervre kiterjedő fejlődési rendellenességet, nemritkán vetélést okozhatnak.

A sorozat 2. része

Ossza meg:

Kövessen minket: