Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Nem ma ütötte fel elõször a fejét a madárinfluenza: az elsõ tudományos leírása több mint 100 évvel ezelõtt született Olaszországban. A vírus egyike az influenza azon 15 altípusának, melyek az embereken kívül madarakat is képesek megbetegíteni. A legtöbb vadon élõ, a vírust hordozó szárnyas ellenálló ugyan a betegséggel szemben, azonban a háziszárnyasok esetében ez már koránt sincs így. Az emberek körül élõ csirkék, pulykák nem csupán megbetegednek a vírustól, de azt tovább is adhatják az embernek. Az elsõ ilyen fertõzést mintegy nyolc éve jelentették Hongkongból, amikor a H5N1 vírustörzs 18 emberben okozott madárinfluenzát, s közülük 6 meg is halt.
Az a jelenség, hogy egyes állatoktól mi emberek is megkaphatunk bizonyos betegségeket, természetesen nem új, s önmagában ez nem is okozna akkora riadalmat, mint a mostani. A H5N1 vírustörzs azért lehet különösen veszélyes, mert a genetikai állománya viszonylag könnyen megváltozik, és e folyamat során idegen géneket is magába épít. Bár az eredeti H5N1 emberrõl emberre nem terjed, az elõbbiek szerint mutálódó, változó vírus már rendkívül veszélyes lehet. Ugyanez a vírustörzs jelent meg Romániában is, mely szintén csak állatról emberre terjed.
A közelmúltban Magyarországon is meg megkezdõdött a H5N1es vírus elleni magyar oltóanyag humán tesztelése, melyek közül az elsõ három vakcinát Rácz Jenõ egészségügyi miniszternek, Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízottnak és Bujdosó László országos tisztifõorvosnak adták be. A híradások szerint azonban ezt a vakcinát, melynek az állatokra gyakorolt immunológiai hatékonyságát az augusztusban befejezõdött állatkísérletek is igazolták, nem azért fejlesztették ki, hogy azzal a lakosságot beoltsák.
Bujdosó László szerint "akkor kellene beoltani a lakosságot, ha már lenne olyan vírus, amely világjárványt is okozhat, de ilyen vírus egyelõre nincs. Az emberrõl emberre is terjedõ vírus a madárinfluenza és a humán influenza összetalálkozásából keletkezhet, és semmi sem garantálja, hogy ez a H5N1 változat lesz. A kísérletekkel viszont bebizonyíthatjuk, hogy képesek vagyunk az oltóanyag elõállítására gyorsan, nagy mennyiségben."
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, ha az emberrõl emberre terjedni képes mutáció is megjelenik, világjárvány várható, melynek világszerte legkevesebb 2, de akár 50 millió áldozata is lehet. Ehhez három dolognak kell teljesülnie: a vírusnak emberek közt kell terjednie, emberben kell szaporodnia és betegséget is kell okoznia. Egy ilyen mutáns megjelenésekor a WHO az izolált kórokozóból a lehetõ leggyorsabban elõállítja a vakcinát, melyeket eljuttat a védőoltások gyártására képes országokhoz.
Magyarország – az EUhoz közelmúltban csatlakozó országok között egyedüliként – képes ilyen oltóanyag elõállítására, melybõl nyolc hét alatt elkészítik az elsõ 500 ezer vakcinát, majd minden héten további félmilliót gyártanak. Figyelembe véve, hogy az emberre veszélyes mutáns vírustörzs a megjelenése után a becslések szerint csak negyed- fél év alatt érné el hazánkat, addigra elegendõ védőoltás állna a lakosság rendelkezésére.
Természetesen a kormánynak van egy madárinfluenza járvány kitörése esetén életbe lépõ válságterve: a október 14-én került fel a világhálóra.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
