Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Magyarországon az össznépesség születéskor várható élettartama 2003-ban 72,6 év volt, ezen belül a férfiaké 68,4, míg a nõké 76,8 év. A férfiak születéskor várható élettartama hasonlóan az Európai Unióhoz 2001 óta stagnál. A magyar férfiak még mindig csaknem 7 évvel rövidebb életre számíthatnak uniós társaikhoz képest. A nõk kedvezõbb életkilátásait jelzi, hogy az EU 25 országának átlagától 5 év a lemaradásuk.
Az EU 25 tagországa közül 2003-ban a magyar férfiak halandósága a Balti országok után a 4. legrosszabb: még mindig 1,5-szer több férfi hal meg Magyarországon, mint az EU országaiban átlagosan Különösen jelentõs az Európai Unióhoz képest a halandósági többlet a 65 év alatti férfiaknál. Ez tükrözõdik a 40 éves korban várható élettartamok alakulásában, ahol markáns területi egyenlõtlenségek figyelhetõk meg az országon belül.
A budapesti, ma 40 éves férfiak mintegy 32 évre, a borsodi és szabolcsi férfiak ehhez képest több,mint 4 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak. A nõk esetében a területi egyenlõtlenségek kisebbek: a ma 40 éves nõk várható élettartama a nyugati megyékben 38 év, de a legrosszabb életkilátásokkal rendelkezõ Baranya megyei nõk várható élettartama is csak 1,8 évvel kedvezõtlenebb.
Egészségben várható élettartam
A magyar férfiak és nõk kevesebb egészségesen eltöltött évre számíthatnak születéskor, mint az Európai Unió legtöbb tagállamának lakosai. Az egészségben eltöltött évek száma a férfiaknál 61,5, a nõknél 68,2 év, a nem egészséges évek száma a férfiaknál tehát 6,9 év, a nõknél 8,6 év.
A magyar lakosság halandósága 2003-ban az uniós országok között a 3. legmagasabb értékkel szerepelt (EU átlag 153%-a). Ez a különbözõ korcsoportokban eltérõ ugyan, de az öt legkedvezõtlenebb helyzetû ország között vagyunk valamennyi korosztályban: a 0-14 évesek halandósága az 5., a 25-64 éves aktív korosztály a 4. és a 65 év felettiek a 3. helyet foglalják el a ranglistán.
Az aktív korúak (25-64 évesek) közül hazánkban kétszer több férfi hal meg, mint a 25 tagországú EU-ban. Az aktív korú nõk a 2. helyen állnak a tagországok halandósági rangsorában, nálunk mintegy 80%kal több aktív korú nõ halt meg, mint az Európai Unióban.
A férfiaknál az 1970. év halálozási szintjéhez viszonyított romlás kifejezetten a 3554 éves kor között jelentkezik: az 1980-as évek elején elkezdõdött és a rendszerváltozásig tartó lassú javulást követõen jelentõsen romlott a halandóság. Ebben a korcsoportban, 2003-ban másfélszer több férfi halt meg, mint 1970-ben! Ugyanakkor a fiatalabbaknál illetve idõsebbeknél ilyen mértékû romlás nem tapasztalható: a legfiatalabbak és legidõsebbek esetében folyamatos a halandóság javulása, bár 2001-ben kissé megtorpant a javuló trend, és egyes korcsoportoknál romlani látszik a halandóság.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
