Megelőzhetők-e a szájüregi daganatok?
szájüregi daganatok, szájüregi rák, dohányzásSokat hangoztatott szomorú tény, hogy önpusztító nemzet vagyunk. Régóta ismert, hogy a fiatal korban megkezdett és hosszú éveken át tartó dohányzás jelentős mértékben növeli a szájüregi, gége- és tüdődaganatok gyakoriságát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a dohányosok között lényegesen gyakoribb például a húgyhólyag- és a méhnyakrák előfordulása is.
A dohány és égéstermékei elsősorban nem is a daganatos megbetegedéseken keresztül ölik meg hűséges rajongóikat, ugyanis az érrendszeri és krónikus tüdőbetegségek okozta halálozás felülmúlja a rosszindulatú folyamatok következtében elhalt polgártársaink számát.
Amíg Magyarországon évente kb. hatvanezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, addig rákban harmincezer, ebből szájüregi rákban kb. 1400. Európában mind a nők, mind a férfiak tekintetében messze az első helyet foglaljuk el ebben a szomorú rangsorban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt 40 év alatt a szájüregi daganatok száma az ötszörösére nőtt, míg az összes daganatféleségre kivetítve a halálozás ezen időszak alatt "csupán" kétszeres emelkedést mutatott.
A szájüregi daganatok kialakulásában mai ismereteink szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz szájhigiéné, az alultápláltság és a következményes vitaminhiány együttes jelenléte a sorsdöntő. Ha a nem dohányzók körében a szájüregi daganat kialakulására vonatkozó rizikófaktort 1-nek vesszük, akkor a rendszeresen dohányzók között ez a szám 15, az alkoholbetegeknél 13.
Amennyiben mindkét rizikófaktor egyidejűleg fennáll, úgy ezen embertársainkra a két szám szorzata, tehát 195-szörös rizikónövekedés érvényes. Szakmai körökben is vita tárgya, hogy ki számít erős dohányosnak, illetve alkoholistának. A fent említett rizikófaktorok napi 20 szál cigaretta és 5 g alkohol fogyasztása, illet az ezt meghaladó mérték esetén érvényesek.
Először is ne dohányozzunk, vagy ha már "benne vagyunk", szokjunk le mielőbb. Kerüljük a rendszeres, öncélú alkoholfogyasztást! Kiváltképp a tömény alkohol károsítja a száj nyálkahártyáját, amely a dohányfüst káros összetevőivel együtt kóros sejtszaporodáshoz, daganatképződéshez vezethet.
Ügyeljünk a szájhigiénére: a rendszeres fogmosás, a fogközök tisztítása elengedhetetlen. A rendszeres fogorvosi kontrollvizsgálat, szükség szerinti fogászati ellátás a daganatok, daganatmegelőző állapotok korai felismerését eredményezheti. Ezzel pedig lényegesen könnyebbé teszi a betegség kialakulásának megelőzését, jelentősen növeli a már meglévő daganat eltávolítását követő gyógyulás esélyét.
Amennyiben, ajkunkon szokatlan, nem gyógyuló vagy csak lassan javuló sebet észlelünk, forduljunk fogorvoshoz, illetve szájsebészhez. Keressük fel háziorvosunkat, ha nyakunkon, állunk alatt megnagyobbodott nyirokcsomót tapintunk, nyeléskor fájdalmat érzünk vagy szájzár, indokolatlan rossz lehelet alakul ki.
Táplálkozzunk változatosan, fogyasszunk vitamindús ételeket. Ha e tanácsokat betartjuk, azzal a megnyugtató tudattal élhetünk: nagyon sokat tettünk, hogy elkerüljük a súlyos, napjainkban csak nehezen, sok esetben egyáltalán nem gyógyítható betegséget.