Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Az érszűkület egyik leggyakoribb jelentkezési helye a szív érhálózata. A szűkületeken keresztül nem, vagy csak a szükségesnél kisebb mennyiségű vér jut a szívizomzat sejtjeihez. Már 50%-os érátmérő-csökkenés is szubjektív panaszokhoz, működési zavarokhoz vezethet, a teljes elzáródás pedig rövid időn belül az érintett terület elhalását okozza. Ez utóbbit nevezzük infarktusnak.
A szív vérellátási zavarának tünete
Testünk szövetei a tápanyag- és oxigénhiányt általában heves fájdalommal tudatják. A szívizomzat táplálkozási zavara a szerv helyzetéből adódóan tehát erős mellkasi fájdalomként (angina) jelentkezik. Szorító, markoló jellegű, és típusos esetben elöl, a mellkas közepén, a szegycsont mögött keletkezik. Rossz közérzet, gyengeség, izgatottság, halálfélelem, hányinger, légszomj és verejtékezés is kísérhetik. Sokszor kisugározhat azonban a nyak, a váll, a gyomor és a kezek irányába is, nemegyszer előfordul, hogy csak ezekre panaszkodik a beteg. Természetesen nem minden mellkasi fájdalom mögött igazolódik szívbetegség.
Meg kell még említenünk az ún. néma anginákat. Ez az elnevezés azt jelenti, hogy ténylegesen meglévő vérellátási zavar jelei igazolhatók a szívben a különböző vizsgálatokkal anélkül, hogy ez a betegnek panaszt okozna. Attól azonban, hogy fájdalom nem jelentkezik, akár még infarktus is kialakulhat, melynek veszélye még nagyobb, ha arra gondolunk, hogy hiányzik a legfőbb figyelmeztető tünet. Az angina és az infarktus között fokozati különbség van. Mindkettő a szívizomzat vérellátási zavarára vezethető vissza, de az elsőben visszafordíthatatlan károsodás nem alakul ki, ugyanakkor az utóbbiban az oxigénhiány olyan fokú, hogy végérvényes elhalás jön létre a szerv egy adott területén.
Hogyan mutatható ki a hiányos vérellátás?
Az említett tünetek jelentkezésekor első lépésként nyugalmi EKG-vizsgálatot végez az orvos. Sokszor már ennek segítésével is megállapítható a koronáriakeringés elégtelen volta. Ha mindez nem kellően informatív, ún. terheléses EKG jelenti a következő lépcsőfokot.
A Tallium nevű radioaktív anyag vérkeringésbe történő injektálása után a szívizomban halmozódik fel. A szűkületen átáramló kisebb mennyiségű vér értelemszerűen kevesebb izotópot is szállít, tehát az illető érhez tartozó szívizomrészletbe is kevesebb jut belőle. A vizsgálat végén készült felvételen ez "halványabb" foltként látható.
Sok betegnél a kardiális panaszok a nap folyamán csak rövid ideig, teljesen kiszámíthatatlanul, nemegyszer éjjel jelentkeznek. A testen rögzíthető és az életvitelt nem zavaró készülék segítésével a szív tevékenysége 24 órán át nyomon követhető, és az átmeneti kóros eltérések utólag "előhívhatók".
A koszorúsér szűkületét egyértelműen ún. érfestéses vizsgálattal lehet igazolni. Megfelelő eszközzel egy vékony csövet juttatnak az ér kiindulásába, és röntgenárnyékot adó anyagot fecskendeznek annak üregébe. Az esetleges szűkület területén értelemszerűen kontrasztanyaghiány látható a röntgenfelvételen..
Infarktus, vagy "csak" angina?
Lényegbevágó kérdés, hogy egy páciens mellkasi panaszai hátterében angina vagy infarktus áll-e. Szívizom-elhalás esetén ugyanis akár az életet is veszélyeztető szövődmények léphetnek fel teljesen panaszmentes betegeknél is. Ilyenek lehetnek pl. a szíven belüli ingerületvezetés blokkolódása, a különböző ritmuszavarok, a szív üregeiben történő véralvadék-képződés és ezek leszakadásából, tovasodródásából eredő érelzáródások (embóliák), a billentyűk izomzatának működési zavara, és mint legsúlyosabb következmény, a szívfal kiboltosulása ill. megrepedése. A szívinfarktus diagnosztizálása utáni első hány nap még szövődmény nélkül is feltétlenül intenzív osztályon töltendő.
A szív vérellátási zavarának lényege, hogy a szükségesnél kevesebb vér jut a sejtekhez. Logikus, hogy a gyógyításnak az oxigénigény visszafogásán, ill. a vérkínálat fokozásán kell alapulnia. Gyógyszerekkel elérhető, hogy redukálódjon a szívüregekbe beáramló, és az onnan továbbítandó vér mennyisége, valamint, hogy mérséklődjön a s munkájával szembeni érellenállás. Mindkét hatás csökkenti a szív terheit és ezáltal tápanyagigényét. Más hatóanyagokkal tágíthatók a koronáriák, és így növelhető a szívizomsejtekhez jutó kínálat. Az érösszehúzó idegrendszeri hatásoknak az érfal erre érzékeny pontjain történő blokkolása szintén kedvező. Infarktus után ún. őrzőrészlegekben helyezik el a pácienst, ahol az első két-három napban abszolút ágynyugalom szükséges. Ezt követően nyílik lehetőség a lassú mobilizálásra, és szövődménymentes esetben a kezelt 10-14 nap múlva elhagyhatja az intézetet. Rendszeres ellenőrzés azonban a későbbiekben is szükséges.
Mint már eddig is hangsúlyoztuk, koronáriák elzáródásában a vér alakelemeinek, alvadásának is szerepe van, tehát a terápiában is kell erre gondolnunk. Ha a panaszok kezdetét követő 6 órán belül jut megfelelő osztályra a beteg, mód van ezen feltételezett alvadék gyógyszeresen történő feloldására. Ha az első 6 órán már régen túl vagyunk, az alvadék további növekedését ill. természetes elfolyósodása utáni kiújulását lehet megelőzni arra alkalmas szerekkel.
A sebészeti gyógyító módszereket is szükséges megemlítenünk. Ennek egyik módja, hogy megfelelő, felfújható katéterrel felkeressük a szűkült eret, és amikor épp erre a területre érünk, felfújjuk kívülről azt, ezzel tágítva az adott szakaszt. Pár hónap múlva az átmérőcsökkenés ismét kialakulhat, de a beavatkozás megismételhető. Másik lehetőségként a szervezet egyéb helyeiről származó érdarabka beültetésével a kritikus rész megkerülhető, "kiváltható" és így biztosítottá tehető a megfelelő vérellátás.
Látjuk tehát, hogy gyakori, nem egyszer súlyos következményekkel járó, veszélyes betegség a szívinfarktus. Szerencsére elég gazdag az orvostudomány terápiás fegyvertára. Azonban még a legegyszerűbb kezelés is számos kellemetlenséggel jár, és a már elhalt szívizomrészt nem tudjuk pótolni.
Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni megelőzés fontosságát. A érszűkületre hajlamosító anyagcserezavarok (diabétesz, magas vérzsírszint), a vérnyomás rendezése, a dohányzás elhagyása, az elhízás elkerülése, a megfelelő fizikai aktivitás és a stressz lehetőség szerinti csökkentése hogy csak a legfontosabbakat említsük előfeltételei a szív ép vérkeringésének infarktusrizikó csökkentésének.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
