Csaknem 5 ezer, húsz év feletti amerikait vizsgáltak 2003 és 2006 között egy egészségügyi felmérésben. Mindannyian olyan mérőeszközt viseltek napközben, amely regisztrálta aktivitásuk időtartamát és intenzitását.

Az önkéntesek átlagosan 8,4 órát töltöttek el ébren eltelt idejükből nyugalmi állapotban (például ülve), miközben 92 alkalommal, azaz 5 és fél percenként álltak fel. Az értékek azonban jelentősen szórtak: volt olyan, aki csak 1,8 órát töltött el ülve, volt azonban olyan is, aki 21,2 órát, a felállások száma pedig eközben 14 és 180 között változott. A résztvevők közül nem feltétlenül azok álltak fel a legtöbbször, akik naponta a legtöbb időt töltötték el ülve.
Mind a European Heart Journal című szakfolyóiratban megjelent eredményekből kiderült, a nap folyamán legtöbbször felállók vérében magasabb volt a „jó” (HDL) koleszterin szintje, alacsonyabb a trigliceridek (vérzsírok), valamint az erek elzáródásához vezető folyamatokat jelző C-reaktív fehérje (CRP) szintje. A derékbőségük átlagosan 4,1 centiméterrel volt kisebb, mint a legkevesebb szünetet tartóknak.
Genevieve Healy kutatásvezető, az ausztráliai Queensland Egyetem munkatársa arra biztatja az irodistákat, hogy álljanak fel telefonálás közben, a megbeszéléseket is tartsák inkább állva, és két emelet között lift helyett használják a lépcsőt. Jó ok lehet az ülő munkát végzőknek a mozgásra akár a mosdóba vagy a vízért való séta is.