Izraeli kutatók most azt állítják, hogy felfedezték az agysejtek azon hálózatát, amely felelős azért, hogy a férfiak és a nők eltérően viselkednek utódaikkal. A Nature szakfolyóiratban közzétett kutatás azt mutatja, hogy ugyanez az agysejthálózat másképp működik a férfiakban és a nőkben. Az egérkísérletek azt mutatták, hogy a nőstény egerek – még azok is, amelyeknek sosem volt kicsinye – úgy viselkednek, amit anyai magatartásként definiálhatunk. Visszaviszik például a fészekbe a sarokban hagyott kölyköt, és időt fordítanak az újszülött ápolására. Ez a tendencia még inkább felerősödik akkor, amikor ezek az egerek anyává válnak. A hímek azonban általában agresszívak és védik a területüket. Előfordulhat, hogy nem törődnek az idegen kölykökkel, sőt akár meg is támadhatják őket.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan kezeli az agy a szülői magatartást, ezért az állatok hipotalamuszának egy kisméretű struktúrájára összpontosítottak. Az anteroventrális periventrikuláris mag (AVPV) nevű terület a nőstény egerekben nagyobb, mint a hímekben. A szakértőket leginkább bizonyos idegsejtek érdekelték, amelyek a tirozin-hidroxiláz (TH) fehérjét fejezik ki, amely a dopamin idegi átvivőanyag termeléséhez szükséges. Kiderült, hogy ezek a bizonyos TH-t tartalmazó idegsejtek nagyobb számban vannak jelen az anyákban, mint a szűz nőstényekben, és a hímekben. Ez arra utalt, hogy ezek az idegsejtek, bár mindkét nemnél előfordulnak, kiválthatják a szülői gondoskodást a nőstényekben, ugyanakkor a férfiakban más funkciót tölthetnek be. Ennek kiderítésére a kutatócsoport először megnövelte, majd csökkentette a TH mennyiségét a felnőtt hím és nőstény egerekben – kizárólag a szóban forgó agyi területen lévő neuronokban. Kiderült, hogy a TH szint megnövelésével ezekben az idegsejtekben különösen hatékonyan ki lehetett váltani a nőstény egerekben – a szüzekben és az anyákban egyaránt – az anyai viselkedést.
A további vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ezek a manipulációk megnövelték az oxitocin vérszintjét, mely hormon többek között a szoptatással és a nőstények általános termékenységével függ össze. Amikor a nőstényekben csökkentették a TH-tartalmú idegsejtek számát, az oxitocin szinte is lecsökkent, súlyosan lerontva az anyai ösztönt. Amikor a kutatók a hím egerekben aktiválták a TH-tartalmú idegsejteket, nem mutattak ki hatást az oxitocin szintjére vagy az utódgondozásra. Meglepő módon azonban jelentős mértékben csökkent az agresszív viselkedés az idegen kölykökkel és a felnőtt hímekkel szemben, amelyeket normál esetben megtámadnának. Amikor viszont csökkentették a TH-tartalmú neuronok számát, jelentős mértékben fokozódott a hímek agresszivitása mindkettővel szemben.