2024. Szeptember 25. szerda
A 20 éves brit lány, Samantha Wake, a dermatillománia, más néven patológiás bőrcsipkedés nevű viselkedési addikcióval küzd. Napi hat órán át csipkedi a bőrét, és gyakran úgy néz ki, mint aki épp súlyos autóbaleseten esett át.

A legtöbb sorstársához hasonlóan Samantha Wake is tisztában van azzal, hogy súlyos károkat okoz magának, mégsem tud leállni. Végtelenül szégyelli magát, de képtelen ellenállni a késztetésnek. Úgy érzi, a probléma élete végéig el fogja kísérni, ezért megtanult tökéletesen sminkelni, hogy elrejtse arcbőre sokkoló elváltozásait. A fiatal lány arcán olyan sebek találhatóak, amelyek örökre megmaradnak, s egyre csak rosszabbodnak, ha Wake nem kap hatékony segítséget.

A dermatillománia olyan más mentális zavarral nem magyarázható függőség, amely a bőr felsértésével (vakarásával, csipkedésével, dörzsölésével stb.) jár. A probléma rengeteg időt vesz el a betegtől, amely társas kapcsolatai rovására mehet, ezentúl számos egészségügyi kockázattal is jár, elsősorban a fertőzések miatt. A zavar az Egyesült Királyságban 500-ból legalább egy embert érint, főként a 15-30 év közötti nőket. „Szinte transzállapotba kerülök, amikor tükröt látok, és és észreveszek egy mitesszert az arcomon. Ilyenkor teljesen elveszítem az önuralmamat, és órákon keresztül csak a kérdéses területet csipkedem. Előfordul, hogy az egyetemre sem tudok bemenni emiatt. Olyan, mintha nem lenne kapcsolat a test és az agy között, mintha nem is önmagam lennék ilyenkor” - mondta Samantha Wake a Daily Mailnek adott interjújában. Sokan a stresszoldás formájaként tekintenek a bőrcsipkedésre: amint felserken a vér, megkönnyebbülnek, megnyugszanak. Ez még inkább nehézzé teszi a leszokást, hiszen a terápia során a rossz szokást pozitív mintával kell pótolni, ami sokszor nem egyszerű.


Forrás: Medipress
2014. 05. 29.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés