Anne Mannering, az Oregoni Állami Egyetem munkatársa a csecsemő alvása és a szülők párkapcsolata közti összefüggés vizsgálatához több mint 350 örökbe fogadott gyermeket nevelő családot kérdezett meg, így kizárva a közös gének befolyásának lehetőségét.

Az eredmények azt mutatták, hogy a házassági problémák és a gyermek ezt követő alvászavarai közötti összefüggés a fejlődés korábbi szakaszában jelentkezik, mint korábban vélték. Kiderült, hogy a gyermek kilenc hónapos korában zajló házassági probléma fokozott alvászavarokat – például elalvási és a folyamatos alvás nehézségeit – jelzett előre a gyermek 18 hónapos korában. Az eredmények más tényezők, például a születési sorrend, a szülők szorongása és a gyermek nehéz természetének figyelembe vétele esetén is megállták a helyüket.
„Ha az alvászavarok megmaradnak, ez összefüggésben állhat a későbbi iskolai, figyelemhiányos és viselkedési problémákkal – állítja Mannering, a Child Development folyóiratban megjelent tanulmány szerzője. A szülőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a házassági stressz már nagyon fiatal korban hatást gyakorolhat gyermekükre.”
A kutatás fő megállapításának ellenkezője nem bizonyult igaznak: a csecsemő alvászavarai nem jelezték előre házassági problémák kialakulását.