Egy hozzánk közelítő dolog képe a retinán egyre növekvő méretben jelenik meg, ez ad támpontot az agynak annak kiszámítására, mikor várható a becsapódás pillanata. A képek az agy ún. látókéregében fejtenek ki agyi aktivitást. A trondheimi Norvég Tudomány és Műszaki Egyetem munkatársai Ruud van der Weel és Audrey van der Meer vezetésével azt vizsgálták, gyermekekben hogyan alakul ki mindez.
Vizsgálataikba 18, öt és tizenegy hónapos kor közötti gyermekeket vontak be, akiket nagy felbontású elektroenkefalográffal (EEG) vizsgáltak. A gyermekek egy képernyő előtt ültek, ahol egy egyre növekvő méretű színes pont jelent meg, amely különböző sebességgel közelített feléjük.
Az eredmények kimutatták, hogy a gyermekek esetén is a látókéregben történik az elsődleges agyi aktivitás a jelenség hatására. Minél fejlettebbek voltak a gyermekek, annál gyorsabban dolgozták fel az információt. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy a 10-11 hónapos gyermekek tökéletesen felmérték a helyzetet, míg az 5-6 hónaposak egyáltalán nem, a többiek félúton jártak a fejlődésben.
„Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a szemünkhöz közelítő tárgyak feldolgozására alkalmas idegsejt-hálózatok valahol 8-9 hónapos kor körül alakulnak ki. Ugyanez az időszak az, amikor a legtöbb gyermek elkezd mászni. Úgy véljük, hogy a mozgás és az érzékelés fejlődése együttesen zajlik, egyik sem előzi meg a másikat, de kedvező hatással vannak egymás fejlődésére” – írják a kutatók az eredményeket bemutató közleményben, amelyik a Naturwissenschaften. c. szaklapban jelet meg.