Miért hazudnak a gyerekek?

Az iskolások: Megvan rá az okuk

A 8 éves Shea McMahon és 6 éves öccse, Jack mindketten tagadták, hogy elcsenték kishúguk kórházi karszalagját a dobozából. „Próbálkoztam kiabálással, hízelgéssel, megfenyegettem őket, hogy egyikük sem kap vasárnap reggelit, míg be nem vallják” – mondta el az édesanyjuk. Pár perccel később Jack magára vállalta, de mikor az anyja a részleteket kérdezte, pánikba esett. „Végül beismerte, hogy nincs nála. Csak azt akarta, hogy hagyjuk abba a kérdezősködést. Végül Shea, az igazi tettes sírva fakadt.”

Jack kísérlete, hogy átvállalja bátyja bűnét, egy fontos fejlődési fordulópontot jelez: képes „jó ügy érdekében” hazudni, mellyel valaki más előnyhöz juthat, vagy elkerülhetjük vele azt, hogy megbántsunk mást. A pszichológus, Crossman szerint ez társas tudatosságra és érzékenységre utal.

Ahogy azonban Shea hallgatásából is láthatjuk, az 5-8 évesek időnként már elkalandoznak a nem annyira jóindulatú hazugságok világába. Ebben az életkorban még megérthető, olykor megbocsátható okokból teszik. Például tartanak attól, hogy nagyot csalódunk bennük, félnek a büntetéstől, vagy mert túlságosan túlterheljük őket. (Ha egy gyereknek gondot okoz a matematika, lehet, hogy azt hazudja majd, hogy nincs belőle leckéje.) Mielőtt szobafogságra ítéljük, vagy eltiltjuk a tévézéstől, nézzük meg, hogy mi késztette hazugságra.

Kamaszkor: Az igazság határainak feszegetése

Mikor Guilberték Halloween-partyt rendeztek idősebb lányuk, a harmadikos Aurora osztálytársainak, a z újságírónő férje kitalált egy kísértetes történetet a sarki romos házról. A végén a lányok mindenképp el akartak menni oda, hogy lássák. Kilenc évesen már konkrét fogalmaik vannak az igazságról és a hazugságról, de a kettő közti szürke területet illetően még mindig meglehetősen naivak.

Ha már a szürke területekről beszélünk, a kamaszok egyre inkább titkolózni kezdenek olyan dolgokkal kapcsolatban, amit addig gond nélkül megosztottak velünk. Ne lepődjünk meg azon, ha többet nem pletykál az ebédlőasztalnál. Ez a titkolózás nem azt jelenti, hogy elhallgat valamit, vagy rosszban sántikál. Ez inkább az érettség jele. „Azok a 13-14 évesek, akik még mindent elmondanak a szüleiknek, nem nőttek fel” – mondta Dr. Brody.

Ahogy a gyerekünk egyre függetlenebb lesz, lehet, hogy időről időre visszaél majd vele. Mikor a 9 éves Joey DeMille megkérte anyját, ne nyaggassa tovább az olvasónapló vezetésével, az anyja engedett neki, és rábízta a felelősséget. „Egész januárban nem kértem, hogy mutassa meg, de Joey megesküdött, hogy naponta vezeti. Mikor be kellett volna adni a füzetet, majdnem elájultam, hogy szinte teljesen üres. Egy teljes hónapon át hazudott nekem” – mondta az anya.

A leckéről, házimunkáról, fogmosásról szóló alkalmi hazugságok bár bosszantóak, nem szokatlanok ebben az életkorban. Ha azonban egy tini krónikusan hazudozik, szakszerű segítségre lehet szüksége. „Az ideges, túlterhelt gyerekek, akik úgy érzik, nem tudnak megfelelni, hazudozhatnak – mondja Dr. Berger. Jelezheti, hogy a gyerekre túl sok stressz nehezedik.” Ugyanakkor utalhat arra is, hogy a ragyogó elméjű gyerek ezt tartja elfogadható taktikának.

Hogyan vehetjük rá a gyerekeket az igazmondásra? Mi magunk járhatunk elől jó példával. Elmagyarázhatjuk, hogy a hazugság milyen negatívan befolyásolja a hitelét és a megítélését. „Ez egy olyan lecke, mely nem ülepedik le azonnal” – mondja Crossman. Igaz, ebben a korban egyik tanulság sem, viszont esélyt ad arra, hogy a füllentő gyerekből becsületes felnőtt váljék.