
A kutatók nyolc hétig rágcsálók egy csoportját enyhén megvilágított helyen tartották éjszaka, nappal pedig normál megvilágításban. Az állatok 50 százalékkal több súlyt szedtek magukra a vizsgálat időtartama alatt, mint normális napi ciklusukban meghagyott, éjszaka sötétben tartott társaik.

„Bár aktivitási szintjükben vagy naponta elfogyasztott ételük mennyiségében nem volt különbség, az éjszakai fénnyel élő egerek kövérebbek lettek, mint a többiek” – foglalta össze Laura Fonken kutatásvezető, az Ohiói Állami Egyetem munkatársa az amerikai tudományos akadémia szakfolyóiratában, a PNAS-ben ismertetett tanulmány tapasztalatait.
A kutatók megfigyelték, hogy az éjjel is világosban vagy félhomályban tartott állatok megváltoztatták korábbi evésrendjüket, és több ételt ettek éjszaka, mint korábban; súlyuk pedig már az első héten gyarapodásnak indult. Fonken és munkatársai úgy vélik, az éjszakai fény hatással lehetett az egerek anyagcseréjére, és a rossz időpontban való evés miatt az ételt nem megfelelő módon hasznosította szervezetük.
Mivel az evési időpontok fontosnak bizonyultak, a kutatók elvégeztek egy második kísérletet is, amelyben a korábban folyamatosan elérhető ennivalóhoz való hozzáférést korlátozták. Az egerek csak azokban a napszakokban kaphattak ételt, amikor a korábbi, normális időbeosztásuk szerint aktívak voltak. Kiderült, hogy így nem szedtek magukra többletsúlyt az állatok.
A kutatók ez alapján úgy vélik, az evés időpontja kulcsfontosságú a súlygyarapodás szempontjából. Megállapításaik megmagyarázhatják azt is, miért híznak az emberek – különösen a nyugati stílusú életmód mellett – akkor is, ha ételeik kalóriatartalmát ellenőrzik.