
A többféle alvási probléma közül – például az elalvás zavara, az éjszakai felébredések, a visszaalvás zavara és a túl korai ébredés – minél többről számolt be valaki, annál nagyobb volt az öngyilkos gondolatok és öngyilkossági kísérletek aránya.

„Azok az emberek, akiknél két vagy több alvási zavar jelentkezett, 2,6-szor nagyobb valószínűséggel jeleztek öngyilkossági kísérletet, mint az alvási problémák nélkül élők" - mondta Marcin Wojnar, a Michigani Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
A tanulmányban résztvevő önkéntesek mintegy harmada számolt be legalább egyféle alvászavarról a megelőző évben. A leghatározottabb kapcsolatot az öngyilkossági kockázat emelkedésével a túl korai ébredés mutatta. Azoknak az embereknek, akik ettől az alvászavartól szenvedtek, kétszer gyakrabban voltak öngyilkossági gondolataik, terveik, és csaknem háromszor nagyobb valószínűséggel tettek kísérletet saját életük kioltására.
A kutatók elmondták, hogy az alváshiány befolyásolhatja a megismerő képességeket, az ítélőképesség csökkenéséhez és a reménytelenség érzetének növekedéséhez vezethet. Az agy szerotonintermelésének zavara is szerepet játszhat – tette hozzá Wojnar.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente mintegy 877 ezer ember vet véget önkezével életének, becslések alapján úgy vélik, ennél 10-40-szer több az öngyilkossági kísérlet. „Megállapításaink növelik annak valószínűségét, hogy az alvási problémák kezelése csökkenti az öngyilkos viselkedés kockázatát” – hangsúlyozta Wojnar.