Háromszor több pénzt költünk, ha rossz a kedvünk

A Carnegie Melon Egyetem, a Stanford Egyetem, a Pittsburgh Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói mind azon a véleményen vannak, hogy azok, akik rosszkedvűen mennek el vásárolni, többet költenek még akkor is, ha ez a hangulat csak ideiglenesen jellemző rájuk. Mivel korábbi kutatások alapján következtetni lehetett a rossz hangulat és a vásárlási hajlandóság közötti összefüggésre, a kutatók érdemesnek látták e kapcsolatot egy kísérlettel is alátámasztani.

13 önkéntesen vállalkozó nőt és 20 férfit kértek meg arra, hogy nézzenek meg egy videót, majd menjenek és vásároljanak olyan mindennapos, és széles árkategóriában megtalálható árucikkeket, mint pl. egy üveg ásványvíz. Az önkéntesekkel két típusú videót nézettek meg: valaki szomorú hangulatú filmet látott, mely egy fiú mentorának a haláláról szólt, mások egy érzelmileg semleges videót kaptak.

A kísérlet eredményei alapján a kutatók megállapították, hogy azok az emberek, akik a lehangoló videó után mentek el vásárolni, 300%-kal több pénzt voltak hajlandók kiadni ugyanazért a típusú árucikkért, mint azok, akik az érzelmileg semleges filmet nézték, ugyanakkor nyilvánvalóan nem voltak tisztában azzal, hogy mi hatott a vásárlási kedvük megnövekedésére.

A kutatók azt állítják, hogy az ember önmagára koncentrálása, saját maga előtérbe helyezése a magyarázat a két csoport eltérő vásárlási viselkedésére. Azok az emberek, akik jobban el voltak foglalva saját érzéseikkel rossz hangulatuk miatt, többet költöttek, mint azok, akik kevésbé koncentráltak saját érzéseikre. A szomorúság és az önmagunkba fordulás leértékeli saját magunkkal és saját vagyonunkkal kapcsolatos érzéseinket, és a vásárlás szolgálja azt a célt, hogy újra megerősítsen önmagunkkal kapcsolatban.

Ez a folyamat a kutatók szerint a valós életben még intenzívebben jelentkezhet, hiszen a kísérlet során előidézett lehangoltság-érzés nem lehetett teljesen élethű, így a kísérlet alábecsülhette a tényleges szomorúság-érzés hatását a vásárlási szokásokra. De a lehangoltság súlyosabb következményekkel is járhat a kutatók szerint. A lehangolt ember könnyebben fektet be kockázatos részvényekbe, vagy kutat új kapcsolatok után, értelmetlen kiadásokat halmoz, mindezeket teszi úgy, hogy fogalma sincs arról, tetteit valójában érzelmei vezérelik.

Jennifer Lerner, a Harvard Egyetem professzora szerint ez a jelenség nem ugyanaz, mint az ún. „vásárlási terápia” amikor az ember azért megy vásárolni, hogy jobb kedvre derüljön, mert azt tudatosan tesszük. A most kutatott jelenségnél az emberek nincsenek tudatában annak, hogy azért költenek többet, mert lehangolt lelkiállapotban vannak.