Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A szívelégtelenség (SZE) olyan összetett klinikai tünetegyüttes, melyet a szív bármely részének működés-, vagy felépítésbeli rendellenessége előidézhet. Leggyakrabban koszorúér-betegség és magas vérnyomás következménye, de ide vezethetnek a szívizomzat gyulladásos betegségei, veleszületett, vagy szerzett szívbillentyű-betegségek, különböző toxikus ártalmak (leggyakrabban az alkohol) és a ritmuszavarok is.
A szívelégtelenségben szenvedő beteg nyugalomban vagy terhelésre jelentkező fulladást, fáradtságérzést panaszol. A legfontosabb tünetek a csökkent terhelhetőség és a folyadék-visszatartás, mely gyakran az alsó végtagok duzzadásában nyilvánul meg, de folyadék jelenhet meg a tüdőben is.
A szívelégtelenség négy stádiuma
Az első stádiumban a beteg szokásos fizikai aktivitása még nem okoz fáradtságot vagy nehézlégzést. A másodikban a fizikai aktivitás enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes, azonban terhelésre megjelennek a tünetek. A harmadik stádiumban a fizikai aktivitás már kifejezetten korlátozott, nyugalomban még nem, de a szokásosnál kisebb terhelésre már megjelenik a nehézlégzés. A negyedik stádiumban lévő betegnél bármilyen fizikai aktivitás kivitelezhetetlen, a betegnek nyugalomban is panaszai vannak.
Nemzetközi adatok szerint a felnőtt lakosság mintegy 3%-a szenved szívelégtelenségben. Ha a 65 év feletti korosztályt nézzük, ez az arány 6-10 %. Annak ellenére, hogy az elmúlt 15 évben számos új gyógyszer került forgalomba, a betegség progresszív (fokozatosan romló) jellegű.
Az szívelégtelenség hatása a szexuális életre
A normál szexuális funkció jól összehangolt pszichés, hormonális, idegi és érrendszeri működés eredménye.
A szívelégtelenség hátterében álló leggyakoribb ok az érelmeszesedés. A jól ismert szív-érrendszeri kockázati tényezők (cukorbetegség, magas vérnyomás, magas vérzsír szintek, krónikus vese-, és májbetegségek, túlsúly, dohányzás, mozgásszegény életmód) károsítják az erek belhártyáját. A hímvessző verőereinek meszesedése a beteg szexuális funkcióinak romlásához vezet. Az összefüggés fordítva is igaz, a merevedési zavar megjelenése felhívhatja a figyelmet egy későbbiekben megjelenő szív-érrendszeri problémára.
A kielégítő szexuális együttléthez szükséges merevedés elérésének és fenntartásának képtelenségét merevedési zavarnak, erektilis diszfunkciónak (ED) nevezzük. Az ED nagyon gyakori a krónikus szívelégtelenségben szenvedő férfiakban (58-85%). Az érintettek 30%-a egyáltalán nem él szexuális életet. Egy szívelégtelenségben szenvedő betegek körében végzett vizsgálatban a résztvevők 90%-a számolt be csökkent szexuális vágyról, a közösülések gyakoriságának csökkenéséről, vagy merevedési problémáról – függetlenül a szívelégtelenség stádiumától és kiváltó okától.
A szívelégtelenség okozta szociális, testi, lelki változások és a kezelésre alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai együttesen vezetnek erektilis diszfunkcióhoz. A szívelégtelenség gyakran társul szorongással, depresszióval, halálfélelemmel. Ezek és a kezelésükre adott depresszióellenes szerek köztudottan negatív irányban befolyásolják a szexuális funkciókat. A szívelégtelenség terápiájában gyakran alkalmazott ún. szívglikozidok, egyes vízhajtók és szívfrekvencia-csökkentő szerek ronthatják, ugyanakkor bizonyos vérnyomáscsökkentők javíthatják az ED tüneteit.
Mekkora fizikai terheléssel jár a szex?
Általában azt mondhatjuk, hogy hasonlóval, mint a napi tevékenységek többsége.
A szívet érő terhelést metabolikus egységben (MET) is kifejezhetjük. Az állandó partnerrel történő közösülés általában 2-3 MET-tel egyenértékű, de maximum 5-6 MET az aktivitástól, pozitúrától függően. (Összehasonlításképpen: 2-4 MET energiaszükséglettel jár a vasalás, portörlés, a vízszintes terepen való séta, 4-6 MET-tel a kertgondozás, cipekedés, nehezebb házimunkák.)
Egészséges egyénekben szex közben a maximális szívfrekvencia ritkán emelkedik 130/perc fölé, ill. a vérnyomás 170 Hgmm fölé. A szívelégtelenségben szenvedő beteg szíve nem tud megfelelően alkalmazkodni a szex mint fizikai terhelés támasztotta igényekhez, mivel károsodott a szív kamráinak, az erek belhártyájának működése, az erek tágasságának, a szívfrekvencia változásának szabályozása.
A kockázati besorolás első lépéseként az orvos tájékozódik a beteg korábbi (szívbetegség megjelenése előtti) szexuális aktivitásáról, az aktus közben fellépő panaszokról (pl. fulladás, mellkasi fájdalom), a szívbetegség mellett jelenlévő rizikótényezőkről, a szedett gyógyszerekről. Érdemes feltárni, hogy korábban miért hagyott fel a beteg a nemi élettel (aktus közben jelentkező panaszok, félelmek, a nemi vágy csökkenése), s azt is, hogy miért szeretné újrakezdeni a szexet (új partner, a beteg új információkat hallott az ED kezelésében használatos új, hatékony módszerekről). A vérnyomás, pulzusszám ellenőrzése mellett szükség van a vércukor, vérzsírok, máj-és vesefunkció vizsgálatára.
A nemi életet fokozatosan kell újrakezdeni és érdemes figyelemmel lenni a következőkre:
• Étkezést követően három órán belül, nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztását követően, magas hőmérsékleten, meleg fürdő után ne kerüljön sor nemi aktivitásra.
• Leginkább a pihenés/alvás utáni, megszokott, állandó partnerrel történő közösülés ajánlott.
• Kerülni kell a közösülés időbeni korlátozottsága, a szokatlan helyzetek, a partner túlzott aggodalmai, óvatossága okozta stresszt.
• Tanácsos a dohányzás elhagyása és a testsúly csökkentése.
A fentiek figyelembe vételével elmondható, hogy a szívelégtelenség első stádiumában lévő beteg a szexuális élet újrakezdésében a „kis” kockázatú csoportba sorolható, számukra az ED kezelésében alkalmazható gyógyszerek és helyi kezelések is felírhatók.
A második stádiumban lévő, „közepes” kockázatú csoportba sorolható szívelégtelen betegek esetén terheléses EKG- és szívultrahang-vizsgálatot kell végezni. Amennyiben a vizsgálat során a beteg 5-7 MET-et teljesít, akkor átkerül a „kis” kockázatú csoportba, s az ott elmondottak érvényesek rá. Ha ezt a terhelési szintet nem éri el, akkor a harmadik-negyedik stádiumú betegekkel együtt a „nagy” kockázatú csoportba kerül, s nem javasolt számára a nemi élet újrakezdése és a szexuális funkciózavar kezelése mindaddig, amíg a szív és a keringés állapotát nem stabilizálják.
Hogyan javítható a szexuális funkció?
Azoknál a betegeknél, akiknél a kezelésnek nincs ellenjavallata, első vonalban a merevedés javítása érdekében az ún. foszfodiészteráz-5 enzim gátló szereket írjuk. Egyéb, szájon keresztül alkalmazott szerek (táplálék-kiegészítők, gyógynövények, vitaminok) hatékonyságára nincsenek bizonyítékok. Az ED tüneteinek javításában egyébként csekély hatékonysággal rendelkező apomorfin és yohimbin szedése szapora szívverést és vérnyomás-emelkedést okozó mellékhatásaik miatt nem javasolt. A gyógyszerek hatástalansága esetén második vonalbeli lehetőség a hímvessző barlangos testeibe adott injekcióval, vákuumpumpa elvén működő eszközzel, gumigyűrű alkalmazásával érhető el merevedés. Ezek kudarca esetén jöhet szóba a sebészi úton beültethető péniszprotézis.
Az erektilis diszfunkció hátterében álló szervi bajok kezelésének hatékonyságát nagyban javíthatja a pszichés és kapcsolati problémák megoldását célzó terápia.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy szívelégtelenség esetén a betegek szexuális működészavarainak kivizsgálása és kezelése is komplex megközelítést igényel. Az esetek jelentős része olyan belgyógyász kezébe való, aki egyaránt jártas az alapbetegség és az erektilis diszfunkció kezelésében.
Dr. Takács Éva Judit
belgyógyász, diabetológus
HM Állami Egészségügyi Központ , II. Belgyógyászat, Diabetológia szakambulancia
e-mail:takacsevadr@gmail.com
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
