Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Miért is olyan kellemetlenek a szúnyogok?
Amikor a szúnyog nyála bejut a szervezetbe, az immunrendszer testidegen anyagként felismeri, és ennek következményei a mindenki által ismert bőrpír, duzzanat, viszketés, vagyis az allergiás bőrreakció. Hogy ez mennyire kellemetlen, az egyénfüggő, sőt, ugyanannál a személynél sem mindig egyforma, függhet attól is, hogy hány szúnyogcsípés van rajtunk egyszerre. A reakció járhat súlyosabb és nagyon enyhe tünetekkel is.
Az allergiás reakció akár az anafilaxiás sokkig is súlyosbodhat?
Állítólag igen, de ez extrém ritka lehet. Az viszont előfordul, hogy a csípés nagyon bedagad, és lassan múlik. Ahogy olyat is láttam már, hogy valakit egy ízület környékén nagyon sok csípés ért, és ízületi gyulladás alakult ki. De ez sem mindennapos.
Ha már megcsípett a szúnyog, mit tehetünk?
Nagyon nehéz persze megállni, de ne vakarjuk! A vakarózás a sejtek aktivitását növeli, a gyulladásos folyamatot serkenti, ezért csak ront a helyzeten. Nem beszélve arról, hogy a keletkező sebbe kórokozók juthatnak be. A hideg borogatás, jegelés, elvileg segíthet, de elsősorban az antihisztaminos, kimondottan rovarcsípésre javallt krémektől várható a viszketés enyhítése.
Az utóbbi években egyre többet hallunk arról, hogy a csípéssel komolyabb betegségek terjednek. Ez nálunk is előfordulhat?
Ha a szúnyog hordoz valamilyen kórokozót, akkor az a csípéssel valóban bejuthat a szervezetbe. Ez azonban elég bonyolult folyamat. A rovarnak egy fertőzött szervezetből fel kell vennie a kórokozót, majd idő kell, hogy az a szúnyog emésztőrendszeréből átvándoroljon a nyálmirigybe. A kórokozó a gazdaállatban fejlődik vagy szaporodik is, ami időigényes, és ezt az időt a rovarnak is túl kell élnie. Ráadásul energiát von el a szúnyogtól, őt is valamilyen mértékben megbetegíti. A fertőzéshez az is kell, hogy a megcsípett ember fogékony legyen a fertőzésre. Mivel ennyire bonyolult a folyamat, ezért nagyon nagy különbségek vannak a szúnyogok betegségterjesztő készségei között, és vannak olyan betegségek, amiket kimondottan csak egy-egy faj terjeszt. Tudni kell, hogy a közvetlenül vér útján terjedő betegségek legnagyobb részét nem terjesztik a szúnyogok, például HIV fertőzést nem tudnak átvinni egyik emberről a másikra.
Van olyan betegség, ami Magyarországon szúnyog által terjed?
A nyugat-nílusi vírus már elég régóta jelen van itthon is. Ezen kívül a szívférgesség és a bőrférgesség okozhat gondot, de ezek emberre nem jelentenek komoly veszélyt. A szívférgességtől a kutyákat viszont védeni kell.
Van, akit szinte sosem csípnek meg, és van, aki alig győzi csapkodni a szúnyogokat. Miért kedvelnek valakit jobban és miért kevésbé? Tudományos magyarázat nincs rá. Tudni kell, hogy a szúnyogok egyrészt a kilélegzett szén-dioxidot érzékelik csalogatóként, másrészt az izzadságból, bőrről elpárolgó illékony anyagokat, például a tejsavat és ammóniát. A más mennyiségű és összetételű izzadság miatt lehet valaki vonzóbb, de a különböző szúnyogfajok is mást kedvelnek. Sokat számít az is, hogy valaki mennyire van felöltözve, és az is, hogy mennyire szőrös, hiszen a szőrtől fizikailag nem férnek hozzá.
Nem lettek agresszívabbak a szúnyogok az utóbbi évtizedekben?
Nálunk nem voltak ilyen megfigyelések, de valószínűleg nem. Olyan helyeken, ahol régóta és azonos irtószerrel kezelik őket, az adott anyagra válhattak rezisztenssé. Ezt a folyamatot egyébként itthon is próbáljuk nyomon követni, az irtószereknél az engedély megújításakor a cégeknek terepi vizsgálatokkal kell bizonyítaniuk, hogy változatlanul hatásos az általuk forgalmazott irtószer.
A legjobb megoldás megelőzni a csípést, amire sokféle eszköz van. A bőrre fújt, kent riasztószereket érdemes használni?
Szabadban elsősorban ezeket a klasszikus szúnyogriasztó szereket tudjuk használni, amelyek azt a bőrfelületet védik, ahova felvittük. A közelítő szúnyogot összezavarja a hatóanyag, és elnyomja azt a képességét, ami által megszúrna és keresné a vérszívásra alkalmas helyet. Ezek a szerek csak akkor kerülhetnek forgalomba, ha van arra igazolás, hogy várhatóan ártalmatlanok, engedélyezési folyamaton mennek át, ami a hatékonyságot és biztonságosságot is vizsgálja. Éppen ezért csak ellenőrzött helyeken vegyünk szúnyogriasztót, ne a piacon, netről, bizonytalan helyről rendeljük. Lényeges az is, hogy a használati utasításnak megfelelően használjuk, ne lépjük túl a ráírt napi használati mennyiséget, és nézzük meg, hogy gyerekek számára is alkalmas-e.
Milyen alternatívák létezhetnek még?
A mostanában megjelent, akár gyógyszertárban is kapható szúnyogriasztó karkötők, matricák, kulcstartók, különböző tárgyak riasztó hatású anyaggal vannak impregnálva. Viszont mivel ezek csak egy helyre kerülnek a testfelületen, várhatóan nem sokat érnek. Ráadásul ezeknek nincs is biocid termékként forgalomba hozatali engedélyük itthon. Az ultrahangos készülékekkel is az a tapasztalatunk, hogy nincs érdemi hatásuk.
És az otthon, illóolajokból kevergetett változatok?
Van olyan riasztószer, amelynek hatóanyagát növényi illóolajból állítják elő. De ezek stabilitását, biztonságosságát otthoni elkészítéssel nem tudjuk garantálni! Ha valaki biztonságos és hatékony terméket szeretne, akkor semmiképpen ne maga kísérletezzen.
Nem csak magunkra kenhetjük a riasztókat, vannak a levegőbe juttatott szerek is. Ezekről mit érdemes tudni?
Csak a szabadban használjuk a meggyújtható változatokat, például a fáklyát, spirált. Ha nincs erős légmozgás, akkor a felszabaduló irtószer a szúnyog számára kellemetlen környezetet teremt. Zárt térben az irtószer, a füst és a tűzveszély miatt ezek nem használhatók, ott a különböző aeroszolok és elektromos párologtatók segíthetnek, amelyek szintén irtószert juttatnak a levegőbe, és elpusztítják a már bejutott rovarokat. De a rovarok bejutása ellen mindig a szúnyoghálót, függönyt, fizikai megoldást javasoljuk, ami vegyszermentes és fenntartható.
A szervezett szúnyoggyérítés minden nyáron téma. Ezek mennyire lehetnek hatékonyak?
Kétféle változatot használunk, a biológiai és a kémiai szúnyogirtást. A biológiai, vagyis lárvairtás során a vízgyülemeket kezelik, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. Az idejuttatott, baktérium által termelt fehérje egy toxin, ami kimondottan a csípőszúnyogok lárvája ellen hatásos. Ez viszonylag környezetbarát eljárás, a többi vízi szervezetet nem károsítja, szinte kizárólag a szúnyoglárvákra van csak hatása. Fontos viszont, hogy minél több tenyészőhelyet érintsen, és nagyon jól kell időzíteni, mivel a lárváknak csak néhány hét, nyáron egy hétnél is kevesebb a fejlődési ideje. Ha sikerül ekkor elvégezni a kezelést, akkor nem is kelnek ki a szúnyogok. Sajnos az esős időben kialakult apró vízgyülemek, árkok, tócsák, a tárgyakban megülő víz nem kezelhető ezzel a módszerrel, mivel ezek áttekinthetetlenek. Viszont ezek egy részében a szaporodást a lakosság tudja megelőzni, egyszerűen ki kell üríteni őket.
És aki szeretné a madarakat, állatait itatni?
A vizek pangását kerüljük el, de az itatással, viráglocsolással nincs gond, csak cseréljük ki a vizet 5-6 naponta. Kerti tóban sem kelnek ki a szúnyogok, ha van benne hal, az esővízgyűjtőket pedig fedjük le. Érdekes módon az a tapasztalat, hogy a temetői virágvázák nagyon jó helyek a szúnyogok kikeléséhez. Ezeket töltsük fel apró kaviccsal, és a közé öntsük a vizet, így már nem lesz alkalmas a lárvák fejlődésére. Gyűjtött esővízbe tehetünk szúnyoglárvairtó tablettát és folyadékot is, ez a növényekre ártalmatlan.
Hogyan irthatók a már kikelt szúnyogok?
A kémiai szúnyogirtás során autóról vagy repülőről finom ködpermetet juttatnak a levegőbe, az ebben lévő hatóanyag a rovarok idegrendszerére hat, és elpusztítja azokat, amelyekkel találkozik. A hatás addig tart, amíg a permet lebeg, 1-2 órán belül megszűnik az érdemi hatása, viszont addig a területen a legtöbb aktív szúnyoggal és a pihenő szúnyogok nagy részével találkozik. A megfelelően kivitelezett kezelésnek legalább néhány napig látványos eredménye van. Viszont ezt csak lakott területen végzik, és ha az azon kívül eső területek nincsenek kezelve, ott folyamatosan és tömegesen szaporodnak a szúnyogok, és a légáramlattal bekerülnek újra a településre. A házak körüli vízgyülemekben szaporodó szúnyoglárvákból is pótolódnak, ráadásul a vizektől védőtávolságot tartva lehet csak kémiai irtást végezni, mert ez már nem környezetkímélő technológia.
Az emberre is káros lehet?
Amikor egy biocid termék kockázatértékelését végezzük, akkor leegyszerűsítve elfogadható vagy elfogadhatatlan kockázatú kategóriába soroljuk a termékeket. A szúnyogirtáshoz használt szer kockázata elfogadható. De ezt tovább csökkentendő az önkormányzatoknak tájékoztatnia kell a lakosságot, hogy mikor lesz irtás, és a megfelelő útmutatást is megadni az időpont és hely mellé. Amikor az irtás történik, csukjuk be az ablakokat, a kint száradó ruhákat, grilleszközöket, játékokat vigyük be vagy takarjuk le. Ne menjünk a gépkocsi közelébe, bár ez forgalmi szempontból is veszélyes, mert nem lehet látni a ködtől. A kertben termett zöldséget, gyümölcsöt alaposan meg kell mosni.
Hol találhatjuk meg a tájékoztatást?
Kereshetjük helyi tévében, rádióban, szórólapon, újságban és a közösségi médiában is.
Az utóbbi években többször is hallhattunk a szívférgességről. A kutyán kívül más állatot is fenyegethet a szúnyogok csípése?
A lakosságot leginkább a kutyák szívférgesség elleni védelme érinti. Vannak olyan betegségek is, amelyek a haszonállatokat fenyegetik, és szúnyogok vagy vérszívó legyek közvetítik. Ilyen például a kéknyelv betegség a kérődző állatoknál, ami néhány évvel ezelőtt állategészségügyi zárlattal és komoly gazdasági kárral járt. A kutyánkat többféle módon is védhetjük. A leglogikusabb, hogy lehetőleg ne akkor menjünk sétálni bozótos területre vagy vízpartra, amikor a szúnyogok a legaktívabbak. Ez a gazdának is jobb így, de nem mindig elkerülhető. A kutyák számára készült riasztószerek ugyanúgy működnek, mint az emberé, tehát azon a helyen hatnak, ahova ráfújtuk. Ne keverjük össze ezeket a riasztó hatású nyakörvvel vagy spot onnal, ami kullancs, bolha ellen jó, de a szúnyog ellen nem igazán. És nem árt tanácsot kérni az állatorvostól, aki tud megelőző terápiát is adni a szívférgességre, ha szükségesnek ítéli meg.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
