Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A klímaváltozás következtében elszaporodó kártevők mostanra világméretű egészségügyi veszélyt jelentenek. Ahogy az általános középhőmérséklet növekszik, úgy nő a páratartalom is, ami kedvezhet a különböző betegségek és kórokozók elszaporodásának.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szerint a legnagyobb veszélyt a Lyme-kórt hordozó kullancsok, a maláriát, dengue lázat és sárgalázat hordozó szúnyogok, valamint a kolera terjedésében nagy szerepet játszó algák jelentik.
„Sajnos, ha így folytatjuk, márpedig jelenleg nem látszik, hogy különösebben nagy változások játszódnának le a világban, akkor egyre több veszélyes fertőző betegséggel és már káros környezeti hatással kell majd szembenéznünk” – nyilatkozta Paul Epstein, a Harvard Egyetem Világegészségügyi és Környezetvédelmi Központjának munkatársa.
A szúnyogok alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz
Az egykor kizárólag Afrikában előforduló Aedes aegypti, mely olyan vírusok gazdaállata, mint a sárgaláz, vagy a fájdalmas ízületi gyulladást okozó chikungunya, és közeli rokona, az ugyanazokat a betegségeket terjesztő Aedes albopictus is egyre újabb területeken terjed el. A potenciálisan halálos fertőzést okozó rovarok terjedéséhez közvetett módon a globális felmelegedés által okozott vízhiány is hozzájárulhat.
Ausztráliában a csökkenő csapadékmennyiség miatt sok helyen, így a háztartásokban is nyitott víztartályokban tárolják a vizet, ezzel azonban ideális élőhelyet teremtenek a szúnyogoknak. A Melbourne-i Egyetem kutatója, Michael Kearney és munkatársai kifejlesztettek egy számítógépes modellt, amellyel szimulálják a szúnyog lehetséges terjedését. A kutatók két élőhelyet vizsgáltak: egy 3600 literes víztartályt és egy húszliteres vödröt, különböző hőmérsékleti és fényviszonyok között. A korábbi modellektől eltérően a kutatás során azt is figyelembe vették, hogy mennyire képesek a szúnyogok alkalmazkodni.
A korábban muslicákon és más rovarokon végzett vizsgálatok alapján a tudósok arra következtetnek, hogy az A. aegypti a természetes kiválasztódás segítségével alkalmazkodik és így terjed olyan területekre, ahol ma még nem tudna életben maradni. „Az evolúció folyamatosan zajlik az élővilágban és nagyon gyors tud lenni, gyakran néhány generációnyi idő alatt képes befolyásolni más populációk alkalmazkodását – mondta el Ary Hoffmann, a Melbourne-i Egyetem genetika professzora, a tanulmány társszerzője. Az eredmények azt mutatják, hogy az evolúció jelentős szerepet játszhat a fajok elterjedésének klímaváltozás miatti módosulásában.”
A vezető tudósokat tömörítő ENSZ Klímaváltozással kapcsolatos Kormányközi Bizottsága 2007-ben egy úttörő jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás elősegítheti a szúnyogok által terjesztett betegségek, főként a malária és a dengue-láz terjedését.
Változó élőhelyek, terjedő betegségek
Tucatnyi halálos betegség terjedhet át újabb régiókba, ahogyan a klímaváltozás miatt átalakul a vadon élő állatok élőhelye – derül ki az amerikai székhelyű Vadonélő Állatok Megmentéséért Társaság (WCS) tudósai által megjelentetett tanulmányából.
A Lyme-kór vadállatokban élő kullancsok csípése nyomán terjed, melyek nagyon érzékenyek a környezetváltozásra. Mivel egyre kevesebb az éjjel fagy, a betegség a nyugat-nílusi lázzal együtt egyre északabbra terjed.
A kolerát okozó baktérium, a Vibrio cholerae szennyezett vízben élő organizmusokban szaporodik. Nagymértékben érzékeny a hőmérsékletre, a betegség előfordulásának gyakorisága pedig közvetlen összefüggésben áll a vizek hőmérsékletének emelkedésével, ezért várhatóan a kolera a jövőben gyakoribb betegséggé válik.
Az Ebola és közeli rokona, a Marburg-vírus az emberek mellett gorillákat és csimpánzokat fertőz meg. Ismert gyógymód nincs ellenük. Mindkét betegség kitörése összefügg az esős és száraz évszakok váltakozásában fellépő szabálytalanságokkal: a hőmérséklet emelkedésével és a gyakoribb esőzésekkel több gazdaszervezet áll a rendelkezésükre.
A szakértők szerint az állatról emberre terjedő betegségek estén csak széleskörű monitorozással lehet felmérni, hogyan terjednek a vadon élő- és a háziállatok között. A legjobban úgy védekezhetünk a legrosszabb ellen, ha világméretű figyelőszolgálatot hozunk létre, amely figyeli a vadon élő állatokat a nyugati tudomány és a helyiek ismereteinek segítségével.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
