A média komoly hatással van az ember életére: amerikai kutatók szerint a 2007-2008-as amerikai forgatókönyvíró-sztrájk idején sok főiskolai tanulót nagyon rosszul érintett, mikor új epizódok helyett ismétléseket kezdtek sugározni a televíziók.
BŐVEBBEN

A súlycsökkentő műtétek után sok páciens cukorbetegsége már a nagyobb mértékű fogyás előtt megszűnik, amit amerikai kutatók szerint feltehetően az magyarázhat, hogy a beavatkozás olyan mértékben megváltoztatják a szervezet anyagcseréjét, amennyire a diéta önmagában nem képes.
BŐVEBBEN

Kutatók szerint kapcsolat lehet az emlőnagyobbító műtéteknél használt implantátumok és a limfóma egy ritka formája között, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy rákot az implantátumok okozzák-e.
BŐVEBBEN

A mostani nehéz időkben nem könnyű munkát találni, sokaknak azonban még nehezebb feladat a munkával járó stresszt kezelni. Egy amerikai internetes álláskereső portál felmérése alapján összeállították a legtöbb és a legkevesebb stresszel együtt járó munkákat.
BŐVEBBEN

Az elhízottság korunk egyik legelterjedtebb jelensége, melynek komoly hatása van az egészségi állapotra, újabb vizsgálatok szerint például az agyszerkezetre is. A hatás nemenként eltérő.
BŐVEBBEN

Az ekcémás, asztmás, szénanáthás és ételallergiás betegek száma közel megkétszereződött az elmúlt húsz év során, és nem csak azért, mert sokkal több allergiás beteg jelentkezik az orvosánál panaszaival.

BŐVEBBEN

A testünk tudatos mozgásaiért felelős vázizomzat rostjai nemcsak összehúzódni és ellazulni képesek, de nyugalmi állapotban fokozottan relaxálni is tudnak – állítják holland és amerikai kutatók, akik szerint mindez igaz a különleges felépítésű szívizomra is.
BŐVEBBEN

Amerikai kutatók egy kísérlet során arra keresték a választ, vajon az agy mely része felelős azért, ha zavarba jövünk, vagy ha kínosan érezzük magunkat egy szituációban.
BŐVEBBEN

Hiába cserélték a magas zsírtartalmú tejtermékeket kevésbé zsírosabbra egy ausztrál vizsgálatban résztvevő elhízott gyermekek étrendjében, nem sikerült fogyniuk.
BŐVEBBEN

A fáradt agy bizonyos részei alvó állapotba kerülhetnek a másodperc töredékére, miközben a teljes szerv folyamatosan ébren van, állapították meg amerikai kutatók patkánykísérletek során.
BŐVEBBEN