A magas vérnyomás kialakulásának az elhízás és a sok konyhasó fogyasztása egyaránt jelentős kockázati tényezője, együttes hatásuk azonban rosszabb, mintha a kettő egyszerűen csak összeadódna – állapították meg japán kutatók.
BŐVEBBEN

Akár 40 százalékkal is növelheti a szívroham és a szélütés kockázatát a diklofenák hatóanyagú fájdalomcsillapítók szedése kanadai kutatók szerint. Az ibuprofen sem veszélytelen.
BŐVEBBEN

Számos tanulmány kimutatta, hogy napi egy-két pohár vörösbor jót tesz a szív egészségének, és a magas vérnyomás ellen ható jótékony hatást nagyrészt a borban található antioxidánsoknak, a polifenoloknak tulajdonították. Egy új holland kutatás azonban azt mutatja, hogy a polifenolok, legalábbis elszigetelten, egyáltalán nem csökkentik a vérnyomást.
BŐVEBBEN

A kimerültség, a túlterheltség, illetve a kiégés tünetegyüttese kezdetben elsősorban a menedzserek betegsége volt, ma azonban már több mint 9 millió németet gyötör.
BŐVEBBEN

Szerveink öregedő sejtjeit érett őssejtek pótolják, melyek elősegítik a károsodott vagy már működésképtelen sejtek cseréjét. Ezeknek az őssejteknek a pusztulását sikerült kutatóknak megakadályozni, és ezzel egész sor, a kor előrehaladtával megjelenő vagy romló betegség kezeléséhez segítséget nyújtani.
BŐVEBBEN

Egy holland vizsgálat szerint semmivel sem lett ritkább a felső légúti megbetegedések előfordulása azoknál a gyerekeknél, akiknek kivették az orrmanduláját, a műtéten át nem esettekhez képest.
BŐVEBBEN

Immun- és anyagcsere betegségben szenvedők gyógyulását teszi lehetővé az a Debrecenben most lezárult kutatási program, amelynek keretében őssejt- és génterápiás kutatóközpont is létrejött a cívisvárosban.
BŐVEBBEN

A visszeresség kezelésére jelenleg kétféle beavatkozási lehetőség létezik: a műtéti és lézeres eljárás. Egy széles körű német tanulmány szerint a lézeres kezelés nem múlja felül a szabványos sebészeti eljárást, és két évvel a beavatkozás után nincs különbség az új visszerek kialakulásában.
BŐVEBBEN

Kisebb valószínűséggel lesznek depressziósak azok a nők, akik napi két-három csésze kávét isznak – idézte az amerikai Harvard Egyetem kutatóinak megállapítását a BBC hírportálja.
BŐVEBBEN

A megmagyarázhatatlan testszag oka egy kutatás szerint az esetek akár egyharmadában egy öröklött anyagcsere-zavar, a trimethylaminuria lehet.
BŐVEBBEN