2024. December 18. szerda
Rákmegelőző hatásuk -  Hatékony immunserkentő -  Szív- és érrendszeri betegségek -  Fényvédelem -  Együtt hatékonyabbak
A karotinok a legelterjedtebb természetesen előforduló növényi festékanyagok, amelyek igen sok gyümölcsben és zöldségfélében jelen vannak, s egyikük-másikuk élénkpiros, narancssárga vagy sárga színét kölcsönzik. A karotinok nem csupán az A-vitamin előanyagai, hanem természetes antioxidánsok, és sokoldalú betegségmegelőző hatással is rendelkeznek.

Több mint 600 karotinfélét azonosítottak be a növényekben, de úgy tűnik, hogy ezek közül csak hatfélét hasznosít az emberi szervezet. A legismertebb béta-karotinon kívül ezek az alfa-karotin, a kriptoxantin, a likopin, a lutein és a zeaxantin.

Répa

A karotinoidok fő előnye antioxidáns hatásukban rejlik: védik a szervezetet a szabad gyökökkel szemben. Bár a különböző karotinoidok hasonlítanak egymáshoz, mindegyik hatása kissé eltérő. A béta-karotinon kívül az alfa-karotin és a kriptoxantin is A-vitaminná alakul az emberi szervezetben.

-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------

 

Legyen lapos a hasa!

A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.

Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A karotinoidok igen sok gyümölcsben és zöldségfélében jelen vannak, és egy-egy növény többféle karotint is tartalmaz. A béta-karotinnak köszönheti élénksárga színét többek között a sárgarépa, sárgabarack, sárgadinnye, és a sütőtök. Az alfa-karotin ugyancsak megtalálható a sárgarépában és a sütőtökben, míg a likopinban a piros gyümölcsök bővelkednek: például a dinnye, vagy a piros húsú grapefruit, a guava, de leginkább a paradicsom. Lutein és zeaxantin a sötétzöld színű zöldségekben, továbbá a sütőtökben és a piros húsú paprikában fordul elő leginkább, míg a kriptoxantin a mangóban, narancsban és az őszibarackban.

Rákmegelőző hatásuk

A likopin elektronmikroszkópos felvétele A karotinok a rák bizonyos fajtái ellen védhetnek. Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések, különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű tüdő-, bőr-, méhnyak-, légúti, gyomor- és vastagbéldaganatok számát. A kutatások sokáig elsősorban a béta-karotinra összpontosítottak, és a béta-karotinban gazdag étrend más karotinokat is bőségesen tartalmaz, ezért ma már a többi karotinról is hasonló, bizonyos esetekben akár erősebb védőhatást feltételeznek.

A likopin gátolhatja a prosztatarák fejlődését: az amerikai Harvard Egyetem kutatói kimutatták, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente 10 vagy annál több alkalommal esznek paradicsomot – ami a likopin leggazdagabb természetes forrása –, 45%-kal kisebb az esélye, hogy prosztatarákban betegszenek meg. Ezenkívül a likopin a gyomor és az emésztőrendszer rákos megbetegedései ellen is védelmet nyújthat. Több vizsgálat igazolta, hogy az alfa-karotin, lutein és zeaxantin nagy adagokban való bevétele csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát, a kriptoxantin és az alfa-karotin pedig a méhnyakrák ellen véd.

A zeaxantin elektronmikroszkópos felvétele

Hatékony immunserkentő

A közelmúlt kutatási eredményei a karotinok számos immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy működését – hámsejtjeit védik az oxidációtól –, és csökkentik visszafejlődését. Arra is van bizonyíték, hogy a karotinpótlással javíthatók az immunválaszok.

Szív- és érrendszeri betegségek

A karotinoidok a szív- és érrendszeri betegségek ellen is védhetnek. Egy 1300 főt vizsgáló felmérés szerint a karotinban gazdag étrenden élők között feleolyan gyakori volt a szívbetegség, és 75%-kal ritkább volt a szívinfarktus azokhoz képest, akik a legkevesebb karotindús ételt fogyasztották. Ez az arány akkor is igaznak bizonyult, amikor a koszorúér-betegség egyéb kockázati tényezőit is figyelembe vették, így a dohányzást, vagy a magas koleszterinszintet. A tudósok úgy vélik, hogy valamennyi karotinoid, de legfőképp az alfa-karotin és a likopin megakadályozzák a „rossz” koleszterin, vagyis az LDL oxidációját, ami érelmeszesedést és így szív és érrendszeri betegségeket okozhat.

Fényvédelem

A lutein és a zeaxantin elnyelik a nap káros ibolyántúli sugarait és semlegesítik a retinában (a szem fényérzékeny részében) lévő szabad gyököket, amivel talán csökkenthetik a sárgafolt-degeneráció veszélyét, az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés fő okát. Nagyobb mennyiségű béta-karotin C-vitaminnal együtt fogyasztva pedig segíthet a szürke hályog megelőzésében. A sárgarépában és más narancssárga zöldségekben, gyümölcsökben, valamint sötétzöld levélzöldségekben előforduló béta-karotin fokozott fogyasztása némi védelmet nyújthat a leégés ellen. Ennek két oka lehet: a béta-karotin a bőr sejtjeinek zsírtartalmában feloldódva segít az ibolyántúli sugárzás kiszűrésében, vagy antioxidáns hatásánál fogva semlegesíti az ártalmas szabad gyököket.

Együtt hatékonyabbak

A különböző karotinok együtt hatékonyabbak, antioxidáns és betegségmegelőző hatásuk akkor érvényesül a legjobban, ha étrendünkben együttesen szerepelnek. A legjobb karotinforrások az élénk színű növényi eredetű élelmi anyagok, mint például a vízitorma, sárgarépa, brokkoli, spenót, sütőtök, pirospaprika, paradicsom, mangó, sárgadinnye, és aszalt sárgabarack. A karotinok a főzés során könnyebben hozzáférhetővé válhatnak: a sárgarépa megpuhult sejtfalaiból könnyebben felszívódik a béta-karotin, míg a paradicsomból főzés közben ötször annyi likopin szabadul fel, mint amennyit nyersen tartalmaz.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés