Dr. Kellog találmánya olyan jól bevált, hogy a gabonapelyhek, készüljenek kukoricából, búzából, zabból, rizsből vagy korpából, a mai napig a legegészségesebb reggeli eledelnek számítanak. Előnyös élettani hatásuk titka a nagy rost- és az alacsony zsírtartalomban rejlik. A rostok számos betegség és kóros állapot megelőzésében hasznosak. Hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük: segítenek csökkenteni a vér koleszterinszintjét és stabilizálni a vércukorszintet. Emellett szerepük van a vastagbélrák, a székrekedés és az elhízás megelőzésében is.
Különös, de tény, hogy vannak emberek, akik a rostokat "emészthetetlennek" tartják, mellőzik étrendjükből: az eredmény természetesen székrekedés és annak következményei. A durva rostok ideálisan tisztítják a vastagbelet ez pedig a hosszú, egészséges élet záloga.
Az élelmi rostok poliszacharidokból és ligninből állnak, fontos szerepet játszva az emésztés folyamatában.
Léteznek vízoldékony növényi rostok –ezek állaga zselészerű –, amelyek az emésztőrendszerben megkötik a koleszterint, így az nem tud felszívódni. A vízben nem oldódó rostokat pedig a természet "seprőjének" nevezem. Csökkentve a táplálék áthaladási idejét, kevesebb méreganyag felszívódására adnak lehetőséget, mintegy kisöpörve azokat. A modern orvostudomány is bebizonyította, hogy a vastagbél különböző betegségeinek kialakulásában az egyik fő tényező a rostszegény táplálkozás.
Napi rostanyagszükségletünk 30-40 gramm között van, ezzel szemben a magyarországi fogyasztási értékek ennek felét sem teszik ki. Rostanyag található a zöldségekben, gyümölcsökben, a hántolatlan gabonafélékben és a babfélékben. A gabonafélék ballasztanyagai hatásosabbak, és mennyiségi részarányuk is magasabb, mint a zöldség- és gyümölcsféléké. A cellulóz a gabonák maghéjában található. Ezért javasoljuk a teljes kiőrlésű gabonákból készült kásákat és a müzliket. Sem a tésztafélék, sem a fehér kenyér nem rendelkeznek annyi hasznos tápértékkel, habár a vegetáriánus konyhában jelentős szerepet játszanak.
A főtt zab már évszázadok óta ismert, a magyar konyha egyik fogása volt a zabkása, mely sajnálatos módon "kiment a divatból". A zab azonban fontos alkotórésze a müzliknek. A benne lévő keményítő emésztése és felszívódása lassú folyamat, így energiatartalma lassan szabadul fel, jótékony hatása több órán át tart. A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak, s ez a kettősség az, ami elősegíti az egészséges bélműködést. Megakadályozza a székrekedés kialakulását, csökkenti a vér koleszterinszintjét, így a szívbetegségek kialakulásának megelőzésére kiválóan alkalmas.
A búzaszem rostanyaga, olaj, vas, B- és E-vitamintartalma, valamint fehérjetartalmának negyede a mag tövénél levő csírában és az azt körülvevő keményítőtartalmú tápanyagszövetekben található. Az őrlés során a maghéjat (korpa) és a tápanyagban gazdag csírát leválasztják a magról, amelyből aztán többszöri rostálás után finomlisztet készítenek. Az őrlés tehát mindenképp tápanyagveszteséggel jár, valamint a rostanyagok is eltűnnek a finomra őrölt lisztből. A müzlik ideálisan pótolják az elveszett tápanyagokat.
Az árpa a Közel-Keleten a legfontosabb élelmiszerek közé tartozik, Nyugaton sajnos jobbára csak sörfőzdék látják hasznát, illetve az állatok takarmányozására használják. Számos olyan, kedvező hatással rendelkezik, amely megszokott táplálékainkra sajnos nem mindig jellemző. Így például a teljes árpa gazdag nyomelemekben: káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort tartalmaz (méghozzá kétszer annyit, mint a barna rizs), mindezek pedig elengedhetetlenek a normális szív- és agyműködéshez. Emellett nyugtatóan hat az idegrendszerre, sőt még vizelethajtó hatású is.