Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A hörghurut (bronchitis) az alsó légutaknak, a hörgőknek (bronchusok) fertőzéses, heveny, vagy idült megbetegedése. Az utóbbinak heveny fellángolási időszakai is vannak. A hörghurut kialakulásának leggyakoribb okai a következők:
1. Nagyon sok kórokozó képes légúti fertőzést (infekciót) okozni, s jelenleg nem lehetséges a fajlagos megelőzés.
2. A kórokozók cseppfertőzés útján terjednek, a mindennapi érintkezésben ez szinte kivédhetetlenné teszi a fertőződést.
3. A magyarországi populáció összetétele (sok az idős ember, akik immunológiai szempontból kevésbé képesek a védekezésre).
4. Szociológiai, gazdasági helyzet (szegénység, táplálkozási hiányosságok, alkoholfogyasztás, kevés az aktív sportolást űző ember stb.).
Heveny hörghurut (bronchitis acuta)
Az esetek több mint felét, a heveny bronchitist, vírusok okozzák, a fennmaradó százalékban kialakulásukért a baktériumok felelősek. Annak ellenére, hogy a betegek garatváladékában gyakran találhatók különböző baktériumok, mégis ritka az elsődlegesen baktériumok okozta bronchitis acuta. Az ilyen típusú megbetegedés elsősorban idült szív- és tüdőbetegeknél alakul ki.
A klinikai képre főként a köhögés jellemző, amely kezdetben nem jár köpetürítéssel. A köhögést gyakran kíséri a szegycsont mögötti égő érzés. A hőemelkedés is általános tünet, de magas láz ritkán fordul elő. A tüdőgyulladásra jellemző kopogtatási és hallgatózási eltéréseket nem találjuk, a mellkas röntgenképén beszűrődés (tüdőgyulladásra utaló árnyék) nem látható.
A terápia legfontosabb elemei az ágynyugalom, a bő folyadékfogyasztás; köptetők, nyákoldók, szükség szerint lázcsillapítók adása. Antibiotikum szedését az orvos csak akkor javasolja, ha a tünetek egy hét után sem szűnnek meg, és gennyes a köpet. Fontos hangsúlyozni, hogy a heveny hörghurut rendszerint magától gyógyuló betegség.
Idült hörghurut (bronchitis chronica)
Az alsó légutak gyulladásos megbetegedései közül gyakorisága miatt a krónikus bronchitis népegészségügyi problémát jelent. Idült hörghurutban azok a betegek szenvednek, akik évente több mint három hónapon át köhögnek, és tüneteik legalább két év óta fennállnak.A legtöbb beteg dohányzik. A cigarettafüst és a cigarettázás során felszabaduló mérgező anyagok bénítják a légutak nyálkahártyájának csillóit, fokozzák a hörgők nyáktermelést és összehúzzák a hörgők simaizomzatát.
Az idült hörghurut akut fellángolását elsősorban a légúti vírusok okozzák. A klinikai képre a köhögés és a köpetürítés jellemző. A köpet bőséges, gennyes (sárgászöldes) és bűzös, súlyosabb esetben véres is lehet. Gyakori a nehézlégzéses panasz, a beteg olykor zihál, de nem ritka a hidegrázás, sőt a láz sem.
Időnként nagyon súlyos állapotba kerülhet a páciens, egyaránt jelentkezhetnek a légzési és szívelégtelenség tünetei. Ilyen esetekben mindenképpen keressük fel háziorvosunkat, aki a panaszok, tünetek alapján a legmegfelelőbb kezelési módot alkalmazza, és ha szükséges javaslatot tesz a kórházba utalásra. A mellkas megröntgenezése elengedhetetlen a tüdőgyulladás kizárása céljából. A köpet mikrobiológiai vizsgálata szintén fontos annak eldöntéséhez, hogy ha antibiotikus kezelés szükséges, mely készítmény részesíthető előnyben. Az antibiotikus kezelés többnyire 7-10 napig tart.
A hörgőtágítók és nyákoldók általában mérséklik a tüneteket és a panaszokat. Fontos a bő folyadékfogyasztás, nehogy a váladék besűrűsödjön. Köhögéscsillapítók alkalmazását nem javasoljuk, mert ha a folyadék felköhögése elmarad, az besűrűsödik, így a baktériumok jobban fognak szaporodni, megnő a tüdőgyulladás valószínűsége. Az idült hörghurutos betegeket évente érdemes influenza elleni védőoltásban részesíteni. A leghatékonyabb megelőzés azonban a dohányzás abbahagyása.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
