2024. December 23. hétfő
1 . oldal
Típusok -  Tünetek, diagnosztizálás -  Stádiumbeosztás -  Gyógyítás
A méhtestrák a méh belső hártyájának daganatos elváltozása, mely a második leggyakoribb nőgyógyászati tumor. Leginkább az ötödik évtized után lévő nőket érinti. A méhtestrák kialakulására való hajlamot fokozza a túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és bizonyos hormontartalmú gyógyszerek.

Különös jelentőséget ad e kórfolyamatnak, hogy a nő számára nem csupán súlyos betegségről van szó, hanem olyan elváltozásról és kezelési megoldásokról is, amelyek lelkileg különösen megviselhetik, hiszen női mivoltának mindenképpen lényegi eleméről van szó, még akkor is, ha külsőleg nem látható szervet érint, vagy ha az illető már nem akar szülni.

középkorú nő, méhtestrák

Megfigyelések szerint a méhtestrák erős dohányosok között ritkábban fordul elő. Minden bizonnyal ez az egyike azon kevés pozitívumoknak, melyek a dohányzással összefüggésbe hozhatók. A jelenség magyarázatául az a tény szolgálhat, hogy a dohányzás csökkenti az ösztrogén nevű női hormon szintjét, és ez utóbbi valamilyen módon kapcsolatban állhat a tumor kifejlődésével.

A túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és bizonyos hormontartalmú gyógyszerek fokozzák a betegségre való hajlamot.

Előfordulhat az említettnél fiatalabb életkorban is, főleg a petefészek úgynevezett policisztás elváltozásában és többféle fogamzásgátló szer egymás utáni, kontrollálatlan alkalmazása esetén.

Típusok

Az esetek többsége mirigysejtekből kiinduló rák; ritkábban előfordul laphámszerű vagy nyákos anyagot termelő megjelenési formája is. Lehetséges különbség az egyes alakok között a daganat hormonok iránti érzékenysége, az azokat észlelő daganatsejt-részecskék számát tekintetve is.

A daganatok sejtjei különböző fokban „visszafejlődhetnek” differenciált állapotukból az éretlenség irányában. Minél kifejezettebb ez az éretlenség, annál agresszívabb természetű az elváltozás. Eszerint is csoportosíthatjuk a méhtest daganatait.

A méh nyálkahártyájának cisztás túlburjánzását rákmegelőző állapotnak tekinthetjük.

Tünetek, diagnosztizálás

A méhtestrák vezető tünete a rendellenes hüvelyi vérzés. A már huzamosabb ideje nem menstruáló nőknél jelentkező vérzés kapcsán feltétlenül ki kell zárni a méh esetleges daganatos eltérését.

A diagnózis tisztázásának alapfeltétele a részletes kikérdezés és az alapos fizikális vizsgálat. Gyanú esetén az esetleges daganatsejtek kimutatása céljából el kell végezni a hüvelykenetben lévő sejtek, illetve a küret révén eltávolított méhnyálkahártya mikroszkópos feldolgozását. A kóros folyamat kiterjedésének megítélése végett külön tanulmányozás tárgya a méhnyakcsatorna, illetve a méhtest nyálkahártyája. Történhet a mintavétel vákuum segítségével is.

A méhüreg hosszának méréséből az eltérés nagyságára következtethetünk. Daganatos nyirokcsomó-megnagyobbodás gyanúja szintén szövettani módszerekkel erősíthető meg vagy zárható ki. Áttétek kimutatására laboratóriumi, biokémiai módszerek állnak rendelkezésre. Annak megítélésére, hogy a folyamat miként viszonyul környezetéhez, az orvostudomány a röntgen- és ultrahang-technikákat alkalmazza.

Stádiumbeosztás

A méh üregében növekvő tumor terjedhet a méhnyak felé (először csak mikroszkóppal felfedezhető módon, később szabad szemmel is láthatóan), fokozatosan beszűrheti a szerv izomfalát majd környezetét is. Szóródva kezdetben a környéki, azután a távolabbi, hasi, lágyéki nyirokcsomókba kerülhet, végül a májban és a tüdőkben is megjelenhet.

Minél előrehaladottabb az elváltozás, annál nagyobb számú stádiumba osztható (II-V.), és értelemszerűen annál problematikusabb a kezelési terv felállítása is.

Gyógyítás

A méhtestrák gyógyítására sebészeti, radiológiai és gyógyszeres lehetőségek kínálkoznak.

Ha a beteg alkalmas a műtét végzésére, az operatőr a méhet a petefészkekkel és a méhkürtökkel együtt eltávolítja. A műtétileg nem kezelhető formákban a sugárterápia jön szóba. Ez történhet külső forrásból, hüvelyi úton vagy a daganatba helyezett radioaktív tűk segítségével. Egyébként a sebészeti kezelés is kombinálható szükség esetén műtét előtti vagy utáni radioterápiával.

Gyógyszeres kezelésen a daganatsejtek szaporodását gátló vagy a szervezet ellenálló képességét, a daganat elleni harcát segítő szerek alkalmazását, illetve a petefészek úgynevezett sárgatesthormonjának adagolását értjük. Ezek más módszerekkel történő kombinálása javíthatja a gyógyulás esélyeit, melyek értelemszerűen akkor a legjobbak, ha a beteg már a legelső tünet jelentkezésekor, a legkisebb számú stádiumban felkeresi a szakorvost.


Szerző: Dr. Békési Gábor

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés