Vegyük sorra, mit tehetünk a megelőzés érdekében. Napi 30 perc torna csodákra képes. Ha erősítjük izmainkat, akkor a közvetlenül alatta lévő csontokat olyan mechanikus inger éri, melynek hatására javul a csontszövet vérellátása, valamint a csontfelépítésért felelős sejtek is aktivizálódnak. A mozgásszegény életmód tehát nemcsak az izomzat sorvadásához, összeeséséhez vezet, hanem a csontleépítés folyamata is felgyorsul. A sérült csontokra azonban nem minden tornagyakorlat hat kedvezően, szakember véleményét kell kikérnünk, mielőtt bármilyen gyakorlathoz hozzáfognánk.
Törekedjünk ara, hogy még fiatal korban kialakítsuk a maximális csonttömeget. A kalcium a csontok épsége szempontjából létfontosságú anyag, ezért a kalciumbevitelnek el kell érnie a napi 1000-1500 mg-ot. Napi egy liter tej, 10 dkg sajt (különösen az Ementáli és a Parmezán), egy-egy kefir vagy túró fogyasztásával már el is értük a kívánatos mennyiséget, de ha a táplálék nem fedezi a szükségletet, a kereskedelemben kapható kalciumpótló készítmények fogyasztása is indokolt.
A K- és D-vitamin jelenléte szintén nélkülözhetetlen a csontok egészsége szempontjából, ez utóbbi teszi lehetővé a kalcium felszívódását a belekből.
Ha felmerül az osteoporosis gyanúja, először is azt kell meghatározni a szokásos fizikális vizsgálatot követően és egyéb csontanyagcsere-betegségek kizárása után , hogy a csontok ásványianyag-tartalma milyen mértékben csökkent.
A csontritkulás fennállására korábban hagyományos röntgenfelvételekkel derítettek fényt, ennek azonban nagy hátránya, hogy csak akkor mutat kóros elváltozást, ha a betegség már jelentősen előrehaladott állapotban van. A korai diagnózis felállításához ma igen korszerű csontsűrűségmérő készülékekkel rendelkezünk, melyek hazánkban is országszerte igénybe vehetők. Segítségükkel nemcsak az osteoporosis fennállására következtethetünk, hanem pontosan kimutatható az is, hogy a vizsgált csont milyen állapotban van, milyen az ásványianyag-tartalma, az ún. sűrűsége.
Ha már fennáll a betegség, a kezelés alapját a megfelelő mennyiségű kalciumpótlás képezi. A változás korában lévő nőknél ha nincs ellenjavallat a kalciumpótlás mellet ún. hormonpótló kezelés lehetséges, aminek hatására csökken a csontlebontási folyamat. Jelenleg tablettás illetve bőrtapaszos formában alkalmazható e kezelés, de hamarosan újabb megoldások is megjelennek, ilyen pl. a bőrre kenhető zselé. A hormonpótló kezelés hatására csökken a csonttörés kockázata is, de számottevő eredményt csak tartós szedés esetén várhatunk (8-10 év!). A kezelés alkalmazása során rendszeres ellenőrző emlővizsgálaton kell részt venni.
Azoknak, akik nem kívánnak élni a hormonkezelés kínálta lehetőségekkel, további kezelési eljárások ajánlhatók. A csontlebontási folyamatokat gátolja a pajzsmirigy C sejtek által termelt kalcitonin hormon is gátolja, melyet injekció vagy orrpermet formájában alkalmaznak.
Kiváló csontlebontást gátló terápiás lehetőség az ún. biszfoszfonátok, amelyek a kalcitoninnál jóval hatékonyabbak, s tartós kezelés esetén a csonttömeget is növelik. Az eljárás hátránya, hogy nagyon drága.
Ha bebizonyosodik, hogy a szervezetben nem elegendő a D-vitamin mennyisége sem, azt szintén pótolni kell. E terápia alkalmazása során figyelembe kell venni a veseműködés minőséget is, előzményben szereplő vesekő vagy annak megléte a D-vitamin kezelés ellenjavallatát képezi.
Napjainkban a kiváló diagnosztikai módszereknek köszönhetően már időben felfigyelhetünk az osteoporosis első jeleire. Ne feledjük, hogy bár a betegség genetikai örökség is lehet, mégis sokat tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük.