Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A prosztata közvetlenül a hólyag alatt és a végbél előtt elhelyezkedő mirigy, amely normális esetben gesztenyéhez hasonló méretű, és körbeveszi a húgycsövet. Izom- és mirigyszövetből áll. Fő rendeltetése, hogy a nemi váladék (ondó) nagy részét termeli, amely a spermiumokat szállítja.
Hatvan év felett a férfiak több mint felének prosztatája megnagyobbodott, és ennek valószínűsége a korral nő. A változás először a prosztata legbelső részét érinti, s így a folyamat a húgycső összeszorításához vezet, ami nehéz vizelést vagy más vizelési problémát okoz. Bár a növekedés a szexuális működést általában nem zavarja, a vizelési panaszok mégis gátját képezhetik a szexuális tevékenységnek. Ez az elváltozás a benignus prosztatahiperplázia (BPH), a férfiak jóindulatú prosztata megnagyobbodása. A folyamat nem vezet a prosztata elrákosodásához, ám előfordulhat, hogy prosztatarák van a mirigyben.
A már említett vizeletelfolyási zavar a következő tünetekkel járhat: a vizeletsugár gyengül, a vizelés indítása nehézkessé válik, a vizelés után teltségérzés marad a hólyagban, gyakrabban kell vizeletet üríteni, sürgető vizelési ingerek jelentkezhetnek, gyakran kell éjszaka vizelni, és a vizeletsugár időnként el is akadhat. Ezek a tünetek a prosztata megnagyobbodása miatt alakulnak ki, amikor is a hólyag izomzata még képes kierőlködni a vizeletet a szűkebbé váló húgycsövön keresztül azáltal, hogy erőteljesebben húzódik össze. A növekedés előrehaladtával egy idő után a hólyag már nem képes maradéktalanul kiüríteni a vizeletet, és az el is akadhat. E folyamatok mellett a vizelet fertőződhet is, ami a panaszok fokozódásához, fájdalmas vizeléshez vezethet.
A vizsgáló orvos a betegnek feltett célzott kérdésekkel és az azokra adott egyértelmű válaszok alapján gyorsan tisztázni tudja a betegséget. Ezután a fizikális vizsgálat következik. Mivel belső szervről van szó, a vizsgáló orvos vazelinnal csúszóssá tett gumikesztyűs ujjával a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát. Ezt nevezik rektális digitális vizsgálatnak, így megállapítható, hogy megnagyobbodott-e a prosztata, és vannak-e benne göbös területek, amelyek miatt további vizsgálatok szükségesek.
Ezt a vizsgálatot minden olyan férfinél azonnal szükséges elvégezni, akinél tartós vizelési panaszok alakultak ki. A 40. életév felett évente végzett vizsgálat pedig segít elkerülni a prosztatamegbetegedések lehetséges és súlyosabb következményeit.
Vizsgálható még a prosztata nagysága ultrahanggal a has és a végbél felől is, s a klinikai állapot teljes felméréséhez érdemes még elvégezni a vizeletáramlás (uroflow), valamint az esetleg a hólyagban visszamaradó vizeletmennyiség (reziduum) vizsgálatát is. A vérből történő laboratóriumi vizsgálat a veseműködésről ad számunkra felvilágosítást, míg a vizelet mikroszkópos vizsgálata a fertőzés jelenlétét tisztázhatja.
Amikor a tünetek még nem jelentkeznek, ún. „várakozó megfigyelés" szükséges. Vannak esetek, amikor a tünetek kezelés nélkül is javulhatnak, de ha aggasztják a beteget, akkor számba kell venni az aktív kezelés lehetőségét.
Ez az aktív kezelés jelenleg leggyakrabban végzett formája, amelynek több lehetősége ismeretes.
• A prosztata transzuretális rezekciója (TUR), amikor is a húgycsőbe vezetett optikai eszközt alkalmazva a sebész elektromos késsel (amely a vérzést csillapítja is), a húgycső felől távolítja el a megnagyobbodott prosztatát.
• Az előbbi beavatkozás ma már lézersugárral is elvégezhető, de ezzel még alig van tapasztalat hazánkban.
• Az alhason végzett nyílt műtéti feltárásból a hólyagon keresztül távolítják el a prosztatát.
• Gyógyszeres kezelés. A növényi hatóanyagot tartalmazó gyógyhatású szerek (fitoterapeutikumok) egy részének hatásmechanizmusa nem tisztázott, de a tapasztalatok alapján csökkentik a panaszokat (tökmagolaj, csalántea, kisvirágú füzike, stb). Egyes növényekből hatóanyag-kivonat készítésével a szervezet ismert biokémiai folyamatait befolyásoló gyógyszer állítható elő (pl. törpepálma-kivonat}. A szintetikusan előállított gyógyszerek egy része (prazosin, alfuzosin) a prosztata sima izomzatát elernyesztve csökkentik a vizeléskor a húgycső ellenállását. Az utóbbi években tisztázódott, hogy a férfihormon (tesztoszteron) átalakulása révén keletkező anyag elősegíti a prosztata növekedését. Ennek az átalakulásnak az irányítását végző 5alfareduktáz enzimnek a gátlása (a finasterid nevű gyógyszerrel) megakadályozza a növekedést és a tünetek kialakulását.
• A prosztata termoterápiás (mikrohullámú) kezelése, úgy tűnik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, csak átmeneti javuláshoz vezet, amelynek oka, hogy lényegében nem kerül sor a prosztata megkisebbítésére.
• Nem operálható esetekben jelenthetnek megoldást a szűkebb prosztatikus húgycsőszakaszba ültetett protézisek, de az idegentest-reakciók ez esetben zavarhatják a beteget.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
