Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek közel felének növekedett a stressz-szintje az elmúlt évben. Sokan panaszkodnak kimerültségre, ingerlékenységre és álmatlanságra emiatt.
Egyes kutatók szerint a stressz szükséges a hosszú élethez, és azoknál, akik képesek megbirkózni vele, magasabb a „jó” koleszterin szintje, ami kedvező a szív-érrendszeri betegségek elkerülése szempontjából.
Két stressz-szakértő, Dr. Paul J. Rosch, az Amerikai Stressz Intézet elnöke és Deborah Rozman, a stresszel kapcsolatos kutatásokat végző Quantum Tech ügyvezető igazgatója és kutató pszichológusa ad tanácsokat azoknak, akik egy elvesztett munkahely, a gyakorlatilag eltűnt megtakarításuk vagy értékét vesztett házuk miatt úgy érzik, nem tudnak megbirkózni a stresszel.
Végezzünk önkéntes munkát!
Bár a józan ész azt diktálja, ilyenkor inkább az álláskeresésre kellene koncentrálnunk, az önkéntes munka új lehetőségeket nyithat meg előttünk. Ha a templomban, a helyi futóversenyen vagy az ingyenkonyhán segítünk, figyelmünk elterelődik a problémákról.
Értékeljük a dolgokat.
Értékeljük, ha van munkánk, ez képes reményt adni.
Kövessük a hagyományos stresszűző tanácsokat, de szabjuk azokat saját szükségleteinkre.
„A kocogás, a meditáció, a relaxáció, a jóga és a zenehallgatás sokaknak nagyon jót tesz, azonban mások számára unalmas és csak fokozza a stresszt” – magyarázta Rosch.
Kevesebbet panaszkodjunk.
Rozman szerint a panaszkodás jellemző azokra, akiket elbocsátottak, vagy akik attól félnek, elvesztik állásukat. Próbáljunk meg inkább más hangot megütni vagy más témára áttérni és arról beszélni, hogyan tudunk változtatni a dolgokon, nemcsak panaszkodni.
Fogyasszuk mértékkel a híreket.
A híradók éjjel-nappal közvetítik a gazdaságról szóló rossz híreket, ezért korlátozzuk, mennyit nézhetjük azokat. Így tájékozottak maradhatunk, de mégsem érezzük a hátrányokat.
Ne hasonlítgassunk.
Ne hasonlítsuk a múltat a jelenhez, ehelyett adjunk magunknak időt a lelki gyógyulásra, ha elvesztettük az állásunkat, vagy más rossz dolog történt velünk, majd lépjünk tovább. Gondolkozzunk a következő lépésen és koncentráljunk valami kevésbé szomorú dologra.