2024. Március 28. csütörtök
A-vitamin (retinol) és származékai -  C-vitamin (aszkorbinsav) -  E-vitamin (tokoferol) -  Hidroxisavak (AHA, BHA) -  Fényvédő krémek
A kozmetikai cégek egyre újabb és újabb csodaszerekkel töltik meg bőrápolási termékeiket, amelyekről azt ígérik, hogy eltüntetik a ráncokat. A hangzatos nevű termékek özönéből nem könnyű választani, ezért jobban tesszük, ha az összetevők listájából kikeressük azokat, amelyek valóban segíthetnek a ráncok ellen.

A ráncok kialakulása az idő múlásának természetes velejárója, amit az okoz, hogy a bőr sejtjeinek osztódása lelassul, a bőr elvékonyodik, és a rugalmasságát, feszességét biztosító fehérjék, az elasztin és a kollagén szerkezete sérül, mennyisége csökken. A bőr nehezebben tartja meg a nedvességet és a zsírmirigyek kiválasztása is csökken. Mindezek együttesen vezetnek a ráncok kialakulásához, a bőr megereszkedéséhez, a napfény hatására pedig hiperpigmentáció jelentkezik, azaz pigmentfoltok alakulnak ki. A folyamatot az egészségtelen életmód, a dohányzás, a sok napozás, illetve a nem megfelelő bőrápolás is gyorsíthatja, fokozhatja.

öregedés, ráncok, hatóanyagok

A bőr állapotát olyan vegyületek segíthetnek javítani, amelyek támogatják biológiai funkcióit, serkentik az elasztikus rostok termelődését, és antioxidáns hatásuknál fogva enyhítik a szabad gyökök okozta károsodást. Lássunk néhányat közülük!

A-vitamin (retinol) és származékai

A zsírban oldódó A-vitamin egy primer alkohol, amely a szervezet számtalan biológiai funkciójában részt vesz; többek között szükség van rá az éjszakai látáshoz és a csontok növekedéséhez. Hiánya esetén a bőr elszarusodik, fejfájás, veseproblémák alakulhatnak ki, és nő a fertőzésekre való hajlam. Túladagolása hámlással, viszketéssel, hajhullással, a bőr szárazságával, berepedezésével jár.

A bőr számára az egyik legfontosabb vitaminról van szó: szabályozza a hámsejtek differenciálódását és osztódását, a faggyútermelést, és szerepet játszik a bőr ún. barrier- (védelmi) funkciójának kialakításában. Biológiai hatásait természetes származékai, a retinoidok révén éri el: metabolizmusa során leegyszerűsítve aldehiddé (retinaldehid/retinál), majd savvá (retinsav/retinolsav) alakul, ami a bőrben lévő receptorokhoz kötődve befolyásolni tudja bizonyos gének kifejeződését. A különféle mesterséges retinolszármazékok, például az isotretinoin vagy a tazarotén ezen az úton képesek terápiás hatást kifejteni olyan bőrgyógyászati kórképek, mint például az akné, szeborreás bőrbetegségek, pikkelysömör vagy a szemölcs kezelésében, de alkalmaznak retinoidokat daganatok, például leukémiák kezelése során is.

A retinol és származékai a leghatékonyabb bőröregedés elleni hatóanyagok közé tartoznak. Erős antioxidánsok, segítik az új bőrsejtek keletkezését, azok normális működését, javítják a bőr struktúráját, hatásukra a felhám megvastagodik, ezáltal csökkentik és megelőzik a ráncokat, és képesek visszafordítani a napsugárzás által okozott károkat. Ugyanakkor számos mellékhatásuk lehet: bőr- és nyálkahártya-szárazság, irritáció, hámlás; a bőr kirepedezhet és fogékonyabbá válhat a fertőzésekre. Mivel az A-vitaminnak állatkísérletek szerint magzatkárosító hatása lehet, terhesség alatt kerülni kell a retinolt és retinoidokat tartalmazó kozmetikumok használatát.

Az, hogy a retinoidok milyen mértékű hatást képesek kifejteni, sok tényezőtől függ, például mennyiségüktől, illetve hogyan és milyen mértékben képesek retinsavvá alakulni. Az egyéni tényezők is meghatározóak: ugyanazt a molekulát és mennyiséget mindenki bőre eltérő mértékben tolerálhatja. A retinol hatása enyhébb, mint a retinaldehidé, a retinolsav pedig még erőteljesebb. Ennek megfelelő a hozzáférhetőségük is: a vényköteles gyógyszerekben lévő retinoidok erősebb és gyorsabb eredménnyel járnak, míg a szabadon hozzáférhető kozmetikumok kíméletesebbek és potenciálisan kevésbé járnak mellékhatással. Ettől függetlenül az utóbbiak használata is körültekintést igényel, fontos például a megfelelő fényvédelem, a bőr ugyanis érzékenyebbé válik hatásukra. A termék kiválasztásakor érdemes a csomagolásra is odafigyelni: a levegő és a napfény hatására hatóanyaguk ugyanis könnyebben sérül.

C-vitamin (aszkorbinsav)

Ezt a vízben oldódó vitamint bizonyára senkinek sem kell bemutatni. A bőröregedés elleni hatását két tulajdonsága révén éri el: egyrészt serkenti a bőr rugalmasságáért, feszességéért felelős fehérje, a kollagén szintézisét, másrészt erős antioxidáns hatású, azaz ellensúlyozza a szabad gyökök okozta bőrkárosodást. Emellett csökkenti a bőrön lévő elszíneződéseket, erősíti a bőr barrier-funkcióját és regenerálódási képességét, valamint gyulladáscsökkentő.

Ételekkel vagy vitaminkészítményekkel nehéz elérni a ráncok ellensúlyozásához megfelelő C-vitamin-koncentrációt a bőrben, ezért jobbak a helyileg alkalmazandó készítmények. Ahhoz, hogy ezek hatásosak legyenek az öregedés jelei ellen, nagy dózisban kell C-vitamint vagy annak származékait (például aszkorbil-palmitát, magnézium-aszkorbil-foszfát) tartalmazniuk.

Fontos az is, hogy a krémekben, szérumokban lévő vitamin ne oxidálódjon. A C-vitamin könnyen reakcióba lép a levegőben lévő oxigénnel, így viszont nem csak hogy nem hat, de még károsíthatja is a bőr fehérjéit és DNS-ét. Szerencsére az oxidálódás könnyen felismerhető: a krémek ilyenkor halvány sárgás színűek lesznek. Ez viszont csak akkor vehető észre, ha a készítmény eleve nem sárgás színű, ezért a legjobb, ha fehéret vagy átlátszót választunk. A retinoidokhoz hasonlóan fontos szempont a zártabb csomagolás is – tégelyes helyett tubusos kivitel –, hogy tartalmát minél kevésbé érje levegő és napfény.

E-vitamin (tokoferol)

Erős antioxidáns hatású, zsírban oldódó vitamin, amelynek fő biológiai funkciója a sejteket és a sejthártyát felépítő lipidek (zsírok és zsírszerű anyagok) védelme az oxidációtól és a szabad gyökök okozta károsodástól. A tokoferol és származékai védik a felhámot az UV-károsodástól, csökkentik a bőrt érő stresszhatások nyomán fellépő szabadgyök-képződést és a transzepidermális (bőrön keresztüli) vízveszteséget; növelik a bőr barrier-funkcióját és a fényvédők hatását, valamint enyhítik  a napégés súlyosságát. A kozmetikai termékekben különféle természetes és mesterséges származékai (például az alfa-tokoferol, vagy a tokoferolnál sokkal erősebb hatású tocotrienolok) találhatók meg. Sok más vitaminnal ellentétben a természetes E-vitamin-származékok jóval hatásosabbak, mint a szintetikusak. Ezeket zöldségekből és búzacsírából vonják ki, és a krémösszetevők listájában a vegyület neve előtti „d” előtag utal természetes voltukra.

Hidroxisavak (AHA, BHA)

E szerves savak közül az alfa-hidroxisavak (AHA) a bőr felsőbb rétegeiben fejtik ki hatásukat: eltávolítják a hámréteg külső, elhalt sejtjeit, azaz hámlasztanak, így utat engednek a “friss” sejteknek, ezáltal a bőr egyenletesebb tónusú és textúrájú, puhább és egészségesebb lesz, és csökkennek a rajta lévő kisebb ráncok. Javítják a megvastagodott és emiatt egyenetlen, fakó bőr állapotát, ami a túlzásba vitt napozásnak köszönhetően is kialakulhat, csakúgy, mint a pigmentfoltok – szerencsére az AHA-savak ezeket is halványítják. Gyümölcssavként is ismertek; leghatásosabbak közülük a glikolsav és a tejsav (lactic acid). Az almasav (malic acid), a citromsav (citric acid), és a borkősav (tartaric acid) is hasonlóan hatnak, ugyanakkor kevésbé stabilak és jobban irritálhatják a bőrt.

A béta-hidroxisavak (BHA) hasonlóan működnek, mint az AHA-savak, de a bőr mélyebb rétegeibe képesek hatolni, és a bőrfiatalító hatás mellett sikeresen javítják a zsíros, aknés bőr állapotát is. Legismertebb közülük a szalicilsav, ami gyulladáscsökkentő hatása miatt is hasznos a problémás bőrnek.

A hidroxisavakat nagy koncentrációban bőrgyógyászati hámlasztó kezelésekhez használják igen látványos eredménnyel; nem csak ránctalanításra, de például aknés hegek eltávolítására is. Az otthon is alkalmazható kozmetikai készítményekben kisebb mennyiségben találhatók meg, ugyanakkor így is lehetnek mellékhatásaik: irritációt okozhatnak, különösen az érzékenyebb bőrűeknél. Alkalmazásuk során fontos a megfelelő fényvédelem, mivel érzékennyé teszik a bőrt napsugárzással szemben.

Fényvédő krémek

Ugyan a meglévő ráncokat nem csökkenti, de bőrgyógyászok szerint az öregedés jeleinek akár 70%-át is megelőzheti, ha bőrünket védjük a napfénytől. Az UV-sugárzás roncsolja a bőr sejtjeit, hatására a bőr megvastagodik, elveszíti rugalmasságát és víztartalmát, megereszkedik, ráncok, hiperpigmentációt okoz, és rosszindulatú bőrdaganatokat is okozhat. Ezek kivédésére naponta érdemes fényvédő krémmel védeni az arcot és a ruhából kilátszó többi bőrfelületet. Sok nappali arckrém és alapozó, illetve púder már eleve tartalmaz fényvédő összetevőt, de hogyan válasszuk ki közülük azt, ami valóban megfelelően véd?

Fontos, hogy a termék széles spektrumú védelmet biztosítson, azaz a leégést okozó UVB-sugárzás mellett a bőrt leginkább öregítő UVA ellen is védjen. Az előbbire vonatkozó jól ismert adat a termékek csomagolásán az SPF szám: ez mutatja meg, hogy mennyi időt tölthetünk a napon a leégés veszélye nélkül. Minél magasabb a szám, annál tovább tart a védelem. A maximális védelmet az 50+ faktorszámú termékek biztosítják, és ma már egyre ritkábban találni 25-30-asnál alacsonyabb faktorút. Az UVA elleni védelem feltüntetése nem kötelező; az Európai Unió a PPD (Persistent Pigment Darkening) jelölést ajánlja, ami az UVA-sugarak hatására bekövetkező pigmentáció elleni védelemre utal. Az ennek mértékére vonatkozó legfontosabb szabály az, hogy a biztonságos fényvédő PPD-je az SPF egyharmada, vagy annál nagyobb kell legyen, azaz 50-es SPF mellé minimum 17-es PPD dukál. Ha ez nincs jelölve a csomagoláson, az összetevők között kell tájékozódni.

Az UV-sugárzás elleni védelmet  kémiai és fizikai szűrők biztosítják a naptejekben. Előbbiek a bőrben felszívódva nyelik el a sugarakat, utóbbiak pedig a bőr felszínén verik vissza őket. Az egyik legrégebben alkalmazott, UVA elleni védelmet biztosító kémiai szűrő a naptejekben az avobenzone. Hátránya, hogy fény hatására könnyen bomlik, így már nem biztosít védelmet, ezért stabilizálásához szükség van más molekulákra. Ilyenek például az octocrylen, a mexoryl, a tinosorb vagy a helioplex. A kémiai szűrőket az érzékeny bőrűek nehezebben tolerálhatják; számukra inkább a fizikai szűrőt, vas-oxid, a titán-dioxid és cink-oxid tartalmazó termékek lehetnek megfelelőbbek.

Jó tudni, hogy hiába viszünk fel bőrünkre több, alacsonyabb faktorszámú bőrápoló terméket, például alapozót az arckrémre, azok hatása nem adódik össze, tehát a védelem csak a legmagasabb faktorszámig terjed ki. Az is fontos, hogy a krém teljes mértékben befedje a bőrt, ezért nem érdemes spórolni vele. Ha a krém túl „nehéz”, a bőrünkön túlságosan zsíros érzetet kelt, vagy irritációt okozna, kísérletezzünk másikkal: ma már rengeteg fényvédős termék létezik speciálisan különböző bőrtípusokra, bőrproblémákra szabva.


Szerző: Zsadon Sára

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés