A tavaly júliusi, 77 emberéletet követelő fegyveres támadás elkövetője, a norvég Anders Behring Breivik azt állította a bíróság előtt, hogy tettének politikai oka volt, önvédelemből lépett fel egy multikulturális összeesküvés ellen. Valószínűleg azonban nem ez a szélsőséges motiváció, sokkal inkább az fogja meghatározni a sorsát, hogy a bírák beszámíthatónak ítélik-e.
BŐVEBBEN

Egészen rendkívüli betegsége van egy brit nőnek: menten elalszik, ha elneveti magát. Van, hogy egy nap alatt hússzor is meglepetésszerűen álomba csuklik, ezért mindig felügyel rá vagy az anyja, vagy a fivére.
BŐVEBBEN

Új-zélandi kutatók felfedezték, hogy az altatás megváltoztatja a biológiai óra működését, műtét után emiatt érzik magukat úgy a betegek, mintha egy hosszú repülőút után értek volna földet.
BŐVEBBEN

Az egyik legagresszívebb agydaganat, a glioblastoma multiforme esetén alkalmazott vakcina mintegy 50 százalékkal növeli a túlélési időt – hangzott el az Amerikai Idegsebészeti Társaság tudományos találkozóján Miamiban.
BŐVEBBEN

Lehet, hogy divatosak leszünk tőlük, de egyúttal betegebbek is: brit szakemberek szerint a kényelmetlen ruhadarabok hosszú távon komoly egészségügyi gondokat okozhatnak viselőiknek. Az alábbiakban olyan népszerű ruhaneműket veszünk sorra, melyekkel érdemes óvatosan bánni.

BŐVEBBEN

“Walk this way” (Így járj!) – üvölti Steven Tyler, az Aerosmith zenekar frontembere azonos című dalában, de érdemes kétszer is meggondolni, valóban utánozni akarjuk-e a mozdulatait. Energikus színpadi mozgása ugyanis valószínűleg olyan lábfej-rendellenességet okozott, ami teljesen eldeformálta a lábujjait.
BŐVEBBEN

Az egyre növekvő számú császármetszések kedvezőtlen hatással vannak mind a nők, mind gyermekeik egészségére.
BŐVEBBEN

A nap rossz időszakában túl keveset alvó, éjszakai műszakban dolgozó alkalmazottak a diabétesz és az elhízás megnövekedett kockázatának lehetnek kitéve egy kutatás szerint. A szerzők az eredmények tükrében intézkedéseket sürgetnek az éjszakai műszakos munkavégzés káros hatásainak csökkentése érdekében.
BŐVEBBEN

Tudományos vizsgálatok azt a reményt keltették, hogy a kezdődő infarktus időszakában beadott cukor-inzulin-kálium–injekció megakadályozhatja a szívizomsejtek elhalását. Az első emberen végzett tanulmány az állatkísérleti megfigyeléseket nem tudta megerősíteni.
BŐVEBBEN

Kutatók kimutatták, hogy a számos termékben előforduló, színtelen, mesterséges anyagok, a ftalátok behatása hajlamosabbá teszi az embereket a hízásra. Ráadásul azok, akiknek vérében az anyag akár csak „kis” mennyiségét is kimutatták, a cukorbetegség kétszer nagyobb kockázatának vannak kitéve.
BŐVEBBEN