Gyulladásos bélbetegségek
Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladásKialakulását tekintve az egyre bővülő ismeretek ellenére is igaz, hogy az IBD-csoportba tartozó betegségek ismeretlen eredetű, minden bizonnyal több okra visszavezethető elváltozások. Az okot tekintve csak teóriák léteznek, melyek közé a környezeti, a genetikus és az immunrendszeri eltérések tartoznak. A környezeti tényezők közül a táplálkozási antigének, gyógyszerek, antibiotikumok, valamint a dohányzás szerepe vetődött fel.
A betegség genetikai vonatkozását mutatja, hogy más öröklődő betegségekkel való társulása sok esetben jellemző. A tünetek aktivitásában pszichés tényezőknek, stressz-szituációknak is jelentős szerepe lehet.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Ha komolyan veszed a tartós fogyást,
és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:
Légkeveréses Halogén Főzőkészülék
- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne
- Füst- és szagmentes
- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is
- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.
- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..
MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>
----------------------------------------------------------------------------------------------------
A két kórkép között – hasonlatosságaik ellenére – némi különbség is mutatkozik. A colitis ulcerosa csak és kizárólag a vastagbelet érintő gyulladásos folyamat. Ebben az esetben görcsös hasi fájdalommal együtt gyakori, sokszor véres székletürítés lép fel. A hasmenés éjszaka is jelentkezhet; a beteg gyenge, fáradékony. Súlyos aktivitás esetén hőemelkedés, láz és a betegségre jellemző bélrendszeren kívüli tünetek (ízület, szem, bőr) is jellemzőek lehetnek. A tünetek súlyossága az érintett bélszakasz hosszától és a betegség aktivitásának (enyhe, közepes, súlyos) mértékétől függenek. Alapvetően csak a végbelet vagy a vastagbél bal oldalát, vagy a teljes vastagbelet érintő kiterjedésről lehet szó.
A Crohn-betegség az előzővel ellentétben a tápcsatorna teljes hosszában, a szájnyílástól a végbélnyílásig bárhol megjelenhet. A tünetek mértéke itt is függ az elhelyezkedéstől és az aktivitástól. A betegség kialakulása és lefolyása sokkal szélesebb skálán mozoghat. Lehetséges, hogy a betegnek éveken át meglévő nem típusos tünetei (nem véres hasmenés, bizonytalan hasi fájdalmak) vannak, és az sem ritka, hogy a megbetegedés akut hasi tünetekkel, például vakbélgyulladásra jellemző heves fájdalommal indul. Általánosságban itt is elmondható, hogy főként a has jobb oldalán jelentkező fájdalmat hőemelkedés, fogyás, gyengeség, vérszegénység és a napi többszöri hasmenés jellemzi. A véres széklet vastagbél érintettség esetén áll fenn.
Mikor gondol az orvos az IBD-re?
A fent leírt „tarka” tünetekkel jelentkező beteg sajnos igen gyakran a fiatalabb korosztályba tartozik (15-30 év közötti és gyakrabban nőbeteg). Az általános orvosi vizsgálat sokszor csak minimális hasi érzékenységet derít fel. Fontos tehát a beteg további kivizsgálása. Ennek első lépéseként a korábban már említett fertőző ágensek kimutatása, vagyis széklettenyésztéses vizsgálatok szükségesek. Mindenféleképpen kell részletes laborvizsgálat (vérvétel) gyulladásos markerek meghatározása, vashiány, vérszegénység stb. kimutatása és egyéb betegségek elkülönítése céljából (pl. epebetegség, hasnyálmirigy-betegség, májbetegség stb.). Rendszerint a hasiultrahang-vizsgálat következik, mely zárulhat negatív eredménnyel is, de ma már jó felbontású készülékek felvethetik az IBD gyanúját.
A tényleges diagnózis az eszközös vizsgálatokon alapul. A colitis ulcerosa gyanúja esetén egyértelmű diagnózishoz juthatunk a vastagbéltükrözéssel. Ez a vizsgálat a nyálkahártya jellegzetes elváltozásait, a betegség nevében jelentkező fekélyképződést, a vizenyős-gyulladásos képet mutatja. Igazolja a kiterjedés mértékét a vastagbélen, és az ilyenkor mindig kötelező szövettani mintavételek a gyulladásos aktivitás fokát is segítenek meghatározni. Ez egyúttal a kezelést is meghatározza, hiszen a terápiák alapja, az alkalmazott gyógyszerforma meghatározója az érintett bélszakasz hossza.
Crohn-betegség gyanúja esetén az általános vizsgálatok után szintén logikus lépés a vastagbéltükrözés. Ennek oka, hogy ez a betegség is felléphet a vastagbélben is, másrészt a gyakorlott vizsgáló, elérve a vékonybél-vastagbél találkozását, a vizsgáló eszközt a vékonybél utolsó szakaszába is be tudja juttatni.
Említettük, hogy ez a bélszakasz az egyik leggyakoribb helye a Crohn-betegségnek, a tükrözés tehát láthatóvá teszi az itt fellépő gyulladást, és szintén alkalmat ad abból szövettani mintavételre. Elképzelhető azonban, hogy a vastagbéltükrözés nem deríti fel a tünetek hátterét. A részletes kivizsgálást ekkor a gyomortükrözés követi, valamint a vékonybél vizsgálatára rendelkezésre áll a vékonybél úgynevezett kettős kontrasztos röntgenvizsgálata, sőt speciális esetekben léteznek olyan új fejlesztésű endoszkópok is, melyek a hagyományos eszközöknél hosszabbak, akár a teljes vékonybéltraktus átvizsgálását is lehetővé teszik.
Ha mindezek nem hoznak eredményt, akkor szóba jön a CT- és az MR-vizsgálat is, és ma már egyre inkább elérhető a vékonybél kapszulás endoszkópiája. (Ennek során a beteg egy miniatűr kapszulát nyel le, mely a bélrendszeres áthaladva számtalan képet készít.)
Mind a diagnózis felállítása, mind a kezelés gasztroenterológus szakorvos feladata. Ez általában lépcsőzetes, egyénre szabott és sokszor személyes tapasztalatokon alapuló terápiát jelent. Szükség van a jó orvos-beteg kapcsolatra, hiszen a betegség idült gyulladásos folyamat, az esetek többségében – mint mondtuk – fiatal korban kezdődik, és végigkíséri a beteget egész élete folyamán. A kezelés célja, hogy a mindkét betegségre jellemző fellángolásokat (rosszabbodásokat) kivédje, az akut tüneteket megszüntesse, a beteg életminőségét javítsa. A gondozásnak jelentős feladata, hogy az IBD többéves fennállása után fenyegető rosszindulatú elfajulást idejében felismerje. A gyógyszeres kezelésben többféle hatású és kiszerelésű gyógyszerek állnak rendelkezésre (tabletta, kúp, beöntés).
Ha lehetséges, mindkét kórformában kerülni kell (vagy legalább elodázni) a sebészi beavatkozást. Ha azonban rosszindulatú elfajulás, vagy az inkább a Crohn-betegségre jellemző sipoly- vagy tályogképződés, bélelzáródás (ill. egyéb szövődmény) jelentkezik, akkor a műtét elkerülhetetlen. A colitis ulcerosa esetében a teljes vastagbélkiirtás, Crohn-betegségben a minél mérsékeltebb bélszakaszkivágás jöhet szóba.
Ezek a betegségek nem ritkák ugyan, de azért nem is tartoznak a népbetegségek körébe. Magyarországon évente kb. 1000-1200 új megbetegedéssel kell számolni. Jelen ismereteink alapján nem tudjuk a teljes gyógyulást elérni, betegeink – hasonlóan például a cukorbetegségben szenvedőkhöz – állandó gondozásra szorulnak. Ezzel jó életminőséget lehet elérni, a nők gyermeket is vállalhatnak, ezalatt a gyógyszeres kezelést sem kell felfüggeszteni.
sebész-gasztroenterológus
szakorvos