Ha vidámak vagyunk, könnyebben felidézünk olyan élményeket, melyeket vidáman éltünk át. Ha pedig egy kicsit szomorkásak, akkor valószínűleg a kellemetlen emlékek jönnek elő. A negatív érzelmek, a félelem, a szorongás azonban akadályozhatják is az emlékezést.

BŐVEBBEN

Idegennyelv-tudás nélkül ma már egyre nehezebb boldogulni, ennek megfelelően sok szülő kezdi el gyermekét már igen kis korban nyelvre taníttatni. Valóban hasznos a korai nyelvtanulás?

BŐVEBBEN

A páfrányfenyő (ginkgo biloba) fokozza az agy vér- és oxigénellátását. Úgy tűnik sok problémára jó hatással van, az indiai ajurvédikus gyógyítók pédául a hosszú élettel hozták összefüggésbe. Bár őshazája Kína, hazánkban is meghonosították.

BŐVEBBEN

Társadalmunk szokásai, környezetünk tárgyai a többségi jobbkezeseket szolgálják ki. Balkezes gyermekek számára ezért biztosítsunk megfelelő feltételeket, hogy képességeiket, tehetségüket teljes mértékben kibontakoztathassák.

BŐVEBBEN

Agyunk kapacitása jóval nagyobb, mint amennyit kihasználunk belőle. Amikor úgy hisszük, elfelejtettünk valamit, talán csak rossz helyen keresgélünk. Az emlékezés bonyolult művelet. Mi is történik ilyenkor?

BŐVEBBEN

Létezik két B-vitamin-származék, a kolin és az inozit, melyek fontos szerepet játszanak az idegrendszer és az agy működésében. Erős mentális és lelki teher alatt a napi szükséglet dupláját is elhasználhatjuk belőlük.

BŐVEBBEN

A serdülőkor nemcsak a nehéz természetű kamaszokat, de a szülőket is próbára teszik. Gyerekük iránti aggodalmuk mellett nekik is fel kell készülniük a gyermek önállósodására, újra kell értékelniük életcéljaikat, kapcsolataikat.
BŐVEBBEN

Keserves érzés egy édesanya számára, mikor látszólag ok nélkül zokogó gyermekét kell tehetetlenül hallgatnia. Minél többet tudunk a gyermeki lélek fejlődéséről, annál hatékonyabban segíthetünk a nehéz pillanatokban.
BŐVEBBEN

Sejtjeink egy életen át öregednek, ami számtalan változást okoz a szervezetben. Az öregedés pontos oka pontosan nem ismert, de az orvostudomány több elméletet is felállított.

BŐVEBBEN

A szakember rengeteg szempontot vesz figyelembe, amikor az óvodás iskolai alkalmasságáról dönt. A hatodik életév körül rengeteg változás megy végbe a gondolkodásban és viselkedésben, ami lehetővé teszi, hogy a gyermek iskolapadba ülhessen. Az iskolaérettség megítélésekor ezeket vizsgálják.
BŐVEBBEN